Mindez először is a nélkülözhetetlen csalánra vonatkozik. Ez a növény különösen fontos a felületi komposztrétegben, ugyanis a csalánnak megvan az a nagy előnye, hogy égetően szőrös levelei elriasztják a csigákat azonkívül, hogy elfogják és visszatartják a harmatot. Sehol sem olyan szép és egészséges a zöldségsor, mint épp a csalántakaró felett. A csalán alapvető növény a trágya- és a kártevőket riasztó levelekben.

A vadon előforduló fekete nadálytő (Symphytum officinale) nagyon dekoratív évelő, gyógynövényként és méhlegelőként is ültethető a kertben, jó takaróanyag, és a komposzt, illetve nyesedék értékes alkotórésze. Trágyalének éppoly jól használható, mint a csalánlé, szaga sem olyan átható, minden szabadföldi és cserepes növény számára tápláló, növekedés- és virágzásserkentő.
A nadálytő erjesztett leve lassabban hat, de nagyon jól keverhető csalánlével. Egyszerre is feldolgozhatjuk őket, de a kész leveket is keverhetjük. Mivel itt elsősorban trágyalevekről van szó, azt ajánljuk, hogy keverjünk az előzőkhöz pitypanglevet (Traxacum officinale), medvetalp (Heracleum sphondylicum), útifűfélék (Plantago sp.) és cickafarkkóró (Achillea millefolium) levét. Mindezek a növények nagy tömegben megtalálhatók az utak mentén.
A közönséges bodzát (Sambucus nigra) is vadnövénynek tekinthetjük. Riasztó hatása főként az egerek, pockok és vakondok ellen nyilvánul meg. Elég csak egy bodzahajtást a vakondtúrásba szúrni!