Ha megeszünk egy tál kukoricapelyhet és nem fogyasztunk mellé bogyós gyümölcsöket, akkor két órán belül annyi szabad gyök keletkezik a szervezetünkben, hogy oxidatív adósságba keveredünk (az oxidatív anyagcseréhez rendelkezésre álló oxigén kumulatív hiánya). Véráramunk antioxidáns ereje a reggeli előtti szint alá csökken, ahogy a szervezetünkben lévő antioxidánsok elfogynak. Negyed csésze áfonya, úgy tűnt, nem sokat segített, de fél csésze áfonya már igen.

 

Mi a helyzet a gyümölcsfogyasztással cukorbetegeknél?

A legtöbb irányelv azt javasolja, hogy olyan diétát kövessünk, amely rostban gazdag ételeket tartalmaz, beleértve a gyümölcsöket is, mivel ezek annyira egészségesek – antioxidánsok, gyulladáscsökkentők, javítják az artériák működését és csökkentik a rák kockázatát. Néhány egészségügyi szakember azonban aggodalmát fejezte ki a gyümölcs cukortartalma miatt, ezért javasolják a gyümölcsbevitel korlátozását. Ezt a javaslatot is próbára tették egy kísérlet során. A cukorbetegeket véletlenszerűen két csoportra osztották – az egyik csoport naponta legalább két adag gyümölcsöt evett, a másik pedig legfeljebb napi két adagot. A legfeljebb napi két adagot evők csoportja ezzel csökkentette a gyümölcsbevitelt. Ennek azonban nem volt hatása a cukorbetegségük vagy a testsúlyuk szabályozására – így a gyümölcsfogyasztást nem szabad korlátozni a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél.

Egy új tanulmány kimutatta, hogy az alacsony dózisú fruktóz valóban előnyös lehet a vércukorszint szabályozásában. Tehát minden étkezéshez egy adag gyümölcs elfogyasztása várhatóan csökkenti, nem pedig növeli a vércukorszintet. A fruktóz toxicitásának küszöbértéke 50 gramm körül lehet. A probléma az, hogy ez a jelenlegi átlagos felnőtt fruktózfogyasztás. Így a felnőttek fele valószínűleg többet fogyaszt ennél a küszöbértéknél, de nem teljes gyümölcs formájában, hanem ipari cukorként. A serdülők pedig jelenleg átlagosan 75 grammot fogyasztanak.