A folyamatok több szinten zajlanak egyszerre, részt vesz benne az immunrendszer, a hormonrendszer és az idegrendszer is. Az immunrendszer aktivizálódik, az adott területen növekszik a vérátáramlás, a felszabaduló anyagok értágulatot okoznak és fokozzák az ér áteresztő képességét, vérplazma kerül a szövetekbe. Az egész szervezetre kiterjedő érösszehúzódás következtében vizenyők, ödémák lépnek fel, melyek nyomják az idegeket, ez idézi elő a fájdalmat. A fehérvérsejtek száma megnő, végső soron ezek pusztítják el, kebelezik be az idegen vagy saját elhalt sejteket.

A gyulladás hivatalos kritériumai

Az orvostudomány öt tünetet nevez meg akut gyulladás esetén: duzzanat, melegség, vörösség, fájdalom és az adott szerv funkciójának kiesése/zavara. Az első négyet már az ókorban is felfedezték, az utolsót csupán a 19. században. Az akut gyulladás néhány perctől néhány napig tarthat; ezután, ha a kiváltó ok nem szűnik meg, átmegy krónikus gyulladásba. Krónikus gyulladásnál e tünetek mellett szövődmények lépnek fel: az adott szövet károsodása és elhalása; megnövekszik az immunsejtek és a kötőszöveti sejtek mennyisége, az elpusztult szövet helyét a felszaporodott kötőszövet tölti ki.
A gyulladás okai fizikai tényezők, kémiai hatások, kórokozók, illetve szövetelhalás lehet. A természetgyógyászat megközelítésében minden gyulladás esetén felfedezhetünk nyomelem hiányt és elsavasodást az adott területen, melyek meg is előzték azt. Az elsavasodás akkor alakul ki, amikor a szervezet természetes pufferrendszere (főleg a tüdő és a vese) - mely a sav-bázis egyensúly fenntartásáért felelős- kimerül. A szervezet egészséges működéséhez enyhén lúgos folyadékterekre van szükség, pl. az immunrendszer is csak enyhén lúgos közegben tud jól működni. Az anyagcsere során folyamatosan képződnek savas kémhatású anyagok. A közömbösítésüket nagyrészt a vese és a tüdő végzi, illetve a vért és a májat kell még megemlíteni. Amikor túl sok savasító ételt fogyasztunk, akkor a pufferrendszer túlterhelődik, és egy idő után kimerül. Az elsavasodás nyomelem hiányt idéz elő, a szervezet a savak közömbösítésére a saját bázikus nyomelemeit (pl. kálcium, vas, cink, stb.) használja fel. Az elsavasodáshoz hozzájárul még a dohányzás és a stressz.

Egyes gyulladások természetes gyógymódjai

Gyulladásoknál javasolt a többlet folyadékbevitel, valamint figyeljünk oda az immunerősítésre. Az elsavasodás és a nyomelem hiány megszüntetésére kerüljük a savasító ételeket. Ilyenek többek között az állati eredetű ételek, a fehér cukor, a fehér liszt, a túlsütött-túlfőzött ételek. A vegyes étrend emiatt savasító hatású, ellenben a növényi étrend lúgosító. Amúgy is javasolt, hogy az étrend legalább fele lúgosító ételekből álljon, de gyulladás esetén ez az arány inkább 80-90 % legyen a lúgosító ételek javára.


Torok- és mandulagyulladás

A felső légúti gyulladásoknál a zsályatea csodákat tesz. Segítsük elő az izzasztást: bodzatea, hársfatea fogyasztása után alaposan takarózzunk be. A betegség ideje alatt végig tartsuk magunkat melegen. Az immunerősítésre fogyasszunk naponta lilahagymát, rendszeresen fokhagymát és echinacea teát. Forró szódabikarbónás lábáztatás vagy fürdő is ajánlott. Az előbbi után a talp eukaliptuszolajos bedörzsölése fokozza a hatást, egy kád fürdővízbe pedig 2-3 evőkanálnyi szódabikarbóna szükséges. Inhaláljunk kamillateával, eukaliptuszolajos vízzel. Fogyasszunk citromlevet: magas C-vitamin tartalma és gyulladáscsökkentő hatása jótékony hatású. A sült citrom leve a pirines gyógyszerek hatóanyagát tartalmazza, szintén gyulladáscsökkentő. Úgy készül, hogy a citromot sütőben addig sütjük, míg barnulni kezd a héja, majd lehűlés után facsarjuk ki, és fogyasztjuk.