Mi a stressz?

A szervezet válaszreakciója minden olyan megterhelésre, amely kibillenti egyensúlyából, alkalmazkodásra kényszeríti. Az akut stressz a küzdelem vagy menekülés, az üss vagy fuss!

Selye János endokrinológus nevéhez fűződik a stressz – idegrendszer- hormonrendszer – immunrendszer - emésztőrendszer közti szoros kapcsolat leírása.  A stressz nemcsak az ideg-hormonális rendszert érinti, hanem rajta keresztül az egész szervezetre kihat. 

Beszűkülnek az erek, nő a szívinfarktus esélye, és nagy mennyiségben képződnek a szervezetünkben gyulladást okozó hormonok, melyek inzulinrezisztenciát, cukorbetegséget okoznak és gyorsítják az érelmeszesedést. Az immunrendszer meggyengül, nem tudja felvenni a küzdelmet sem a külső, sem a belső ártalmakkal szemben.

Mi történik a testünkbena félelem hatására?

Ha egy helyzetet valamiért ijesztőnek érzünk vagy félünk tőle, az agy vegetatív működésekért felelős központja hormonokat kezd el termelni. Ezek eljutnak a mellékvesékbe, ahol egy kortizolnak nevezett hormon képződését váltja ki. A stressz hatására a mellékvesében adrenalin termelődik, melynek hatására megemelkedik a vérnyomásunk, felgyorsul a szívverésünk, a légzésünk is, hogy felkészüljünk a küzdelemre vagy a menekülésre. A tartósan magas kortizol-szint a szervezetünkben rendkívül káros, mert negatív hatással van az anyagcserénkre, immunrendszerünkre és a keringésünkre is egyaránt és „mellékvese kifáradásnak” nevezett állapotba kerülhetünk.

Emésztési problémák

Az idegesség, a stressz az emésztőrendszerre is komolyan kihat. A magas kortizol-szint fokozza a gyomorsav termelődést, ami gyomorfekélyt okozhat. A stressz az egész béltraktus működésében zűrzavart okoz, ami krónikus hasmenésben, (IBS- irritábilis bél szindróma) vagy épp ellenkezőleg székrekedéshez, bélgyulladáshoz vezethet. A stressz ledönti immunrendszerünk legfontosabb védőbástyáját, a velünk élő mikrobiomot.