A keményfa vágódeszkák természetes csersavakat és antimikrobiális vegyületeket tartalmaznak, amelyek elpusztítják a baktériumokat. Miközben a műanyag deszkák karcos, mély hornyokat hagynak maguk után, amelyekben biztonságban megbújhatnak a salmonellák és egyéb kórokozók.

Mit mutatnak a kutatások?

A legismertebb tanulmány 1993-ból származik, amikor a University of Wisconsin kutatói összehasonlították a fa és műanyag vágódeszkákat. A fa deszkákon elhelyezett baktériumok többsége néhány órán belül elpusztult, miközben a műanyag deszkákon túlélték, sőt, még szaporodni is tudtak.

Ezt a kutatást azóta többször megismételték különböző laboratóriumokban, és az eredmény mindig ugyanaz volt: a fa antibakteriális. Még akkor is, ha nem mosogatjuk azonnal, a fa saját maga eltünteti a baktériumokat. A műanyag viszont nem. Sőt, minél régebbi, karcolásosabb a műanyag deszka, annál több helyet biztosít a baktériumoknak, hogy megbújjanak.

Miért működik a fa?

A keményfa – különösen a tölgy, bükk, akác – tartalmaz csersavat és más természetes vegyületeket, amelyek gátolják a mikroorganizmusok növekedését. Ezek az anyagok a fa sejtek falában vannak, és amikor vágunk rajta, apró mennyiségben kibocsátódnak a felszínre.

Másrészt a fa szálai olyan szerkezetűek, hogy kapilláris hatás révén beszívják a nedvességet és a baktériumokat a fa belsejébe, ahol oxigénhiány miatt nem tudnak túlélni. A fa lényegében csapdába ejti és megfojtja a baktériumokat.

Ez persze azt jelenti, hogy a fa felszívja a vizet és esetleg a vért is. De ez nem probléma, mert éppen ezáltal tisztítja meg magát. A műanyag ezzel szemben teljesen zárt felületű, így a baktériumok a felszínen maradnak, és a karcolásokba húzódva túlélnek.

De hát a műanyag mosogatógépbe tehető!

Igen, ez igaz. És ez az egyik legnagyobb érv, amit a műanyag mellett szoktak felhozni. Csakhogy a mosogatógép sem tud minden baktériumot elpusztítani, ha azok mélyen benne vannak a karcolásokban. A forró víz és a mosogatószer eléri a felszínt, de a mélyebb rétegekbe nem mindig jut el.

Ráadásul a műanyag deszkák idővel kiöregszenek, megrepedeznek, és ezek a repedések bakteriális menedékhelyek lesznek. Egy kutatás kimutatta, hogy egy régóta használt műanyag vágódeszka több baktériumot tartalmazhat, mint egy WC-ülőke. Még akkor is, ha rendszeresen mossuk.

A fa vágódeszkát persze nem lehet mosogatógépbe tenni, de nem is kell. Elég, ha használat után meleg vízzel és szappannal lemossuk, majd hagyjuk megszáradni függőlegesen. A fa maga végzi el a többit.

Melyik fafajta a legjobb?

Nem mindegy, milyen fából készült a vágódeszka. A puha fák, mint a fenyő vagy a nyárfa, gyorsan összekarcosodnak, és így nem olyan hatékonyak. A legjobb választás a keményfa: tölgy, bükk, akác, dió.

Ezek nemcsak tartósabbak, hanem antimikrobiális tulajdonságaik is erősebbek. A tölgy különösen magas csersavtartalma miatt kiváló, de a bükk is népszerű, mert tartós és nem olyan drága.

Van még egy fontos szempont: végszálas vagy oldalsó rostirányú legyen a deszka. A végszálas vágódeszkák úgy vannak összeragasztva, hogy a farészek rostja függőlegesen áll. Ez azt jelenti, hogy a kés nem vágja át a rostokat, hanem közéjük hatol, így kevésbé karcosodik a felület. Oldalsó rostirányú deszkáknál a rostok vízszintesen futnak, így a kés keresztben vágja őket, és gyorsabban karcosodik a felület.

És mi a helyzet a bambusz deszkákkal?