A kutatások szerint egy kétéves párna súlyának akár tíz százaléka is lehet elhalt bőrsejt, poratkák és atkahullék. Vagyis ha a párnánk egy kiló, akkor száz grammnyi halott bőr és atkaürülék van benne. És minden éjjel ebbe nyomjuk bele az arcunkat.

Hogyan lesz a párnából atkatelep?

Az emberi bőr folyamatosan megújul. Naponta körülbelül másfél gramm bőrsejtünk hullik le, és jelentős részük ott marad a párnán. Ez a poratkák kedvenc tápláléka. Ezek az apró, szemmel alig látható lények imádják a meleg, párás környezetet, és a hálószoba – különösen a párna – pontosan ilyen.

A poratkák nem csípnek, nem másznak ránk, nem terjesztenek betegségeket. De ürülékük és elhalt testük erősen allergén. Ezek a mikroszkopikus részecskék belégzéskor bekerülnek a légutakba, és kiválthatnak asztmás tüneteket, allergiás náthát, orrfolyást, szemviszketést, bőrkiütést.

És mivel éjszaka órákon át bent tartjuk a fejünket a párnában, folyamatosan belélegezzük ezeket a részecskéket. Sokan ébrednek dugulós orral, torokkaparással, és azt hiszik, hogy megfáztak vagy allergiásak a virágporra. Pedig lehet, hogy csak a párnában lakó milliónyi atkára.

Miért nem látjuk őket?

Mert aprók. Egy poratka körülbelül 0,3 milliméter, vagyis szabad szemmel láthatatlan. De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ott. Egy átlagos használt párnában több százezer, akár egymillió poratka is élhet.

Szaporodnak, ürülékelnek, meghalnak, és mindez ott történik néhány centire az arcunktól. És mivel nem látjuk őket, nem gondolunk rájuk. Nem úgy, mint a konyhapultra mászó hangyákra vagy a fürdőszobai penészre. A poratka probléma láthatatlan, ezért könnyű ignorálni.

Mitől lesz egyre rosszabb a párna?

A nedvesség. Éjszaka izzadunk, nyál csorgat belőlünk, lehelet nedvesíti a felületet. Ez mind felszívódik a párnába, és tökéletes közeget teremt a baktériumok, gombák és atkák számára. Minél régebbi a párna, annál több nedvesség, annál több atkahullék, annál több baktérium.

Még ha hetente cseréljük is a huzatot, az csak a felszínt védi. A párna belsejébe a nedvesség és a bőrsejtek bejutnak a szálak között, és ott maradnak. Ráadásul a legtöbb párnát sosem mossuk. Huzatot igen, de magát a párnát? Ritkán. Vagy soha.

És ami igazán kellemetlen: az idő múlásával a párna elveszíti eredeti szerkezetét, összetömörödik, lapossá válik. Ez nemcsak azért probléma, mert kényelmetlenebb, hanem mert sűrűbb lesz, több nedvességet tart meg, és még jobban képes atkatelepeket fenntartani.

Mi a helyzet a különböző párnafajtákkal?

Tollas párna: a legrosszabb ebből a szempontból. A tollak között rengeteg hely van, ahol felgyülemlik a nedvesség és a bőrsejtek. És a tollazat maga is lebomlik idővel, szétesik, és hozzáadódik a piszkos masszához.

Szintetikus párna: valamivel jobb, mert kevésbé nedvességtartó, de attól még a bőrsejtek és atkák bőven megtelepednek benne.

Memóriahabos párna: elvileg jobb, mert sűrűbb szerkezetű, így nehezebb bejutni az atkáknak. De még ezek is eltartanak atkákat, ha nem védjük megfelelően.

Latex párna: a legjobb az atkaállóság szempontjából, mert a latex természetes módon ellenáll nekik. De még ezeket is mosni kell, mert a felszínen a bőrsejtek és baktériumok így is felhalmozódnak.