Röviden a tartalomról Az orrsövényferdülés akadályozza az orrlégzést, ami szájlégzéshez, horkoláshoz, alvási apnoéhoz és éjszakai felébredésekhez vezet. Kevésbé ismert következményei: reggeli fejfájás, torokfájás, csökkent szaglás és ízérzékelés, nappali fáradtság, koncentrációs zavar és teljesítménycsökkenés. A probléma veleszületett vagy sérülés okozta lehet. Enyhe esetben orrspray és orröblítés segít, jelentősebb ferdülésnél szeptoplasztika (egynapos műtét) hozhat drámai javulást. Fül-orr-gégész fájdalommentes endoszkópos vizsgálattal állapítja meg.

Mi is valójában az orrsövényferdülés?

Az orrsövény az a porcos és csontos válaszfal, amely elválasztja egymástól a két orrüreget. Ideális esetben ez a válaszfal egyenes, és egyenlő légáramlást biztosít mindkét orrjáraton keresztül. A népesség mintegy 80%-ánál azonban valamilyen mértékű eltérés figyelhető meg - az orrsövény elhajlik, görbül, vagy dudorok találhatók rajta. Bár enyhe esetekben ez nem okoz problémát, a jelentősebb ferdülés már akadályozhatja a szabad légáramlást az egyik vagy akár mindkét orrjáratban. Az orrsövényferdülés lehet veleszületett, de gyakran gyermekkori sérülés vagy trauma következménye, ami akár évekkel később is okozhat tüneteket.

Hatása az alvásra

Az orrlégzés kulcsfontosságú a pihentető alvás szempontjából. Az orron át történő légzés szabályozza a levegő áramlásának sebességét, megszűri, felmelegíti és párásítja a belélegzett levegőt, valamint serkenti a nitrogén-monoxid termelődését, ami tágítja az ereket és javítja az oxigénfelvételt. Orrsövényferdülés esetén megnehezül az orrlégzés, a szervezet pedig szájlégzésre kényszerül. Ez számos problémát okoz: a torok és a száj kiszárad, növekszik a horkolás és az alvási apnoe kockázata, és gyakoribbá válnak az éjszakai felébredések. A nem megfelelő oxigénellátás miatt az agy nem tud kellően regenerálódni, ami hatással van a mélyalvás fázisaira.