A szív- és érrendszeri betegségek fő okának – régebben –  a táplálékkal bevitt koleszterint gondolták, ezért azt javasolták egészségügyi szakemberek, hogy ne együnk tojást vagy szalonnát, mert sok koleszterin van benne. 
Ma már tudjuk, hogy a koleszterin 90%-át, vegetáriánusoknál 100%-át, a szervezet maga állítja elő - többek között a máj segítségével -, méghozzá egy olyan feedback-mechanizmus szabályozása által, hogy csak annyi termelődik, amennyit a sejtek kérnek. A probléma ott kezdődik, ha ezt a megtermelt koleszterint a sejtek valami miatt nem tudják felhasználni.

Dr. Horváth István professzor szerint a szív-érrendszeri betegségeket nem a jelenlegi, elfogadott elmélet szerinti hatások alakítják ki, így nem a mostanság alkalmazott gyakorlattal (koleszterincsökkentőkkel) kell kezelni. Elmélete szerint a szív- és érrendszeri betegségeket a koleszterin anyagcsere-problémája okozza, nem pedig a magas koleszterinszint. 
A 2000-es évek óta a magas koleszterinszintet okolják az érelmeszesedésért. Ezzel szemben Horváth professzor az állította, hogy ez csak egy következmény, a felborult koleszterin-anyagcsere következménye, hisz ha a sejtek a koleszterint kóros folyamatok miatt  nem képesek felhasználni, egyre többet termeltetnek a májjal, persze hogy megemelkedik a koleszterinszint.

A normál koleszterinszint érték egyénenként eltérő!

A populációban a fiziológiás érték hasonló a testmagassághoz. Így előfordulhat, hogy valakinek 4,2-es értékkel is kórosan magas a koleszterinszintje, míg másnak a 9-es érték teljesen normális. 
A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.