Ez az értékes gyógynövény rétek, utak mentén, legelőkön, árokpartokon él. Apró, fehér virágai áprilistól júniusig nyílnak. Két közeli rokona a széles levelű útifű és a közepes levelű útifű. Bár mindhárom fajta jelentős gyógyerővel bír, de a lándzsás útifű levele a leghatásosabb.

Nagy mennyiségben tartalmaz nyálkaanyagokat flavonoidokat, kovasavat, cink és káliumsókat, iridoidokat (aukubint).
Az aukubin hatóanyagnak és a nyálkaanyagoknak köszönhetően az útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító, ezért például összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb égési sérülések esetén. Teája nyálkaoldó és köhögéscsillapító, légúti megbetegedések esetén használják. Használják gyomorégés és légúti hurut ellen is. A száj-, toroknyálkahártya gyulladásai esetén öblögetés, gargarizálás formájában használható fel.
A lándzsás útifű szirup az egyik leghatékonyabb köhögéscsillapító, köptető szer, de remek vértisztító, sőt javítja az emésztést is. A gyógyszertárakban kapható változat helyett érdemes kipróbálni a házi főzésű szirupot is.