A szakaszokban jelentkező fájdalmas izületi gyulladás oka a nátrium-urát kristályok lerakódása az ízületekben.

A betegség már az ókorban ismert volt. De csak az 1800-as évek közepén derült ki, hogy a betegségért a vérben lévő húgysav a felelős. Köszvényben szenvedett Mátyás király, Ady Endre, Madách Imre, VIII. Henrik.
A köszvény a fehérjék emésztése során felszabaduló húgysav kiürülésének zavara. Normális esetben a szervezetben lévő húgysav mintegy kétharmad része kiválasztódik a vesén át, a többi pedig az emésztőnedvekkel, az izzadsággal együtt távozik. Ha a rendszerben hiba lép fel, a húgysav nem választódik ki a vérből és a sejtek közötti térből. A magas húgysavszint eleinte nem jár fájdalommal, később a heveny, görcsökkel is járó tüneteket az izületekben, szövetekben lerakódó húgysavból és nátriumból álló kristályok okozzák. Nagy mértékű lerakódás esetén gyulladásos rohamok jönnek létre. Férfiaknál gyakrabban, nőknél a változókor után alakul ki.

A köszvényért felelős lehet az elhízás, a helytelen táplálkozás, az éhezés, de előidézője lehet az alkoholfogyasztás és egyes gyógyszerek is. A kimutatások szerint a köszvényes betegek háromnegyede elhízott.
A heveny rohamok általában éjszaka jelentkeznek és tarthatnak pár naptól akár hetekig. Jellemzően a nagy lábujj legalsó izületét érinti, de lehet térd, könyök, kéz és lábujjak. Krónikus esetekben a porcokban, a csontokban, az ízületekben, a vesében (kő), a bőr alatti kötőszövetben, az ízületi csomókban urát lerakódás jön létre.