Astrid Lindgren (a képen unokáival látható) sok gyerek és felnőtt kedvence, hiszen ő a Harisnyás Pippi című mesekönyv szerzője. Azt már kevesebben tudják róla, hogy 1978-ban Nobel Békedíjat kapott, a díjátadón elhangzott beszéde hatására pedig a svéd parlament a világon elsőként törvénybe iktatta, hogy tilos a gyerekeket fizikailag bántalmazni mind otthon, mind az iskolában. Azelőtt ugyanis teljesen elfogadott volt a testi fenyítés, mint a nevelés egyik eszköze.

Olvasd el most magyarul a történelmi jelentőségű beszédet!

"Mióta ember él a földön, van háború és harc is. Törékeny világunk folyamatos veszélynek van kitéve. Nem lenne ideje megkérdezni magunktól: vajon mi magunk teszünk olyat nap mint nap, ami konfliktusokba torkollik? Hogyan tudunk javítani a helyzeten, hogyan tudjuk az állandó agressziót elfelejteni?

Úgy gondolom, az elejétől kell kezdenünk, a gyerekektől! Ők azok, akik a jövőben irányítják majd ezt a bolygót, nekik kell majd eldönteniük, hogy folytatják az erőszakot, vagy békében és vidámságban élnek.

Emlékszem, mennyire megrendültem gyerekként, amikor rájöttem: teljesen átlagos és hétköznapi emberek irányítanak minket, akik nem részei az isteni gondviselésnek és nem is különösebben bölcsek. Olyanok, mint mi: gyengékkel és szenvedéllyel, csak nekik van hatalmuk. Miért hoznak ezek az emberek ennyire rossz döntéseket? Talán azért, mert természetüknél fogva rosszak?

Nem hiszem. A gyerekek nem születnek sem jónak, sem rossznak. Akkor viszont, mi az, ami meghatározza, hogy nyitott és jóságos lesz-e, vagy egy kegyetlen és keserű magányos farkas? Mi, szülők vagyunk azok a személyek, akik meg kell, hogy tanítsák a gyerekeiknek, mi az a szeretet. Vagy, bár nem akarjuk, épp az ellenkezőjét tanítjuk.