Sok vitamint, tápanyagot és gyógyhatású anyagot tartalmaz, így a csipkebogyó kis magvai gazdagon el vannak látva életenergiával.

A vadrózsa (nálunk főleg a gyepűrózsa) Európa melegebb tájain mindenütt honos. Már a régi görögök is ismerték, és természetes gyógyszerként használták. A csipkebogyó tüskés bokra főleg az erdők szélén, utak mentén, sovány legelőkön, cserjésekben vagy az erdei aljnövényzetben található. Amikor termései ősszel már teljesen érettek és piroslóan világítanak, akkor jött el gyűjtésének ideje.

Hatóanyagai

A homoktövisen kívül nincs még egy olyan gyümölcs, amelyik olyan sok C-vitamint tartalmazna, mint a csipkebogyó, „Észak narancsának” is nevezik. Emellett sokféle értékes, biológiailag aktív, gyógyhatású anyagot is tartalmaz, mint például likopint, amely egyfajta karotin, az A-vitamin provitaminja (előanyaga). Az ebből keletkező A-vitamin védi a sejteket a szabad gyökök károsító hatásai ellen, a szaruhártyát a kiszáradástól, a nyálkahártyákat a vírusok és a baktériumok okozta fertőzésekkel szemben. A csipkebogyó még egy fontos antioxidáns anyagot tartalmaz, és ez az E-vitamin. További értékes tápanyagai a B1-„idegvitamin” (fontos a koncentrációs képességhez), a kalcium (a csontok és fogak fontos építőköve) és a vas (döntő szerepe van a vérképzésben és a sejtek oxigénellátásában).
A benne lévő kalcium, rutinum (P-vitamin) és C-vitamin kombinációja a csipkebogyót a parodontosis (fogínysorvadás) és más fogínybetegségek, mint például a fogínyvérzések, természetes gyógyszerévé avatja.