Hogyan kerülnek a szervezetbe?

A mikroműanyagok három fő úton jutnak be szervezetünkbe. A táplálékkal, különösen a tengeri ételekkel, a palackozott vízzel és más italokkal, valamint a levegőből való belégzéssel. Egy átlagos ember hetente körülbelül egy bankkártya tömegének megfelelő műanyagot vesz fel.

A műanyag részecskék mérete a látható szemcséktől a nanométeres tartományig terjed. A legkisebb részecskék képesek átjutni a bélfalon és a vérárammal szinte bármely szervbe eljuthatnak.

Az emésztőrendszerben

A lenyelt mikroműanyagok először a gyomorba kerülnek, ahol a savas környezet megváltoztathatja felületüket és méretüket. A nagyobb részecskék általában áthaladnak az emésztőrendszeren, de a kisebbek kölcsönhatásba léphetnek a bélnyálkahártyával.

A bélrendszerben a részecskék befolyásolhatják a mikrobiom összetételét. Egyes baktériumok képesek megtapadni a műanyag felszínén, ami megváltoztathatja a bélflóra egyensúlyát.

A véráramban és szövetekben

A nanométeres méretű részecskék átjuthatnak a bélfalon és bekerülhetnek a vérkeringésbe. Innen eljuthatnak különböző szervekbe, ahol felhalmozódhatnak. Kutatások kimutatták jelenlétüket a májban, vesében, sőt még a placentában is.

A véráramban a mikroműanyagok felületén különböző anyagok tapadhatnak meg, például nehézfémek vagy szerves szennyezők. Ezek az "utasok" további egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Hatások a sejtszinten

A legkisebb műanyag részecskék képesek behatolni a sejtekbe. Itt oxidatív stresszt okozhatnak, ami károsíthatja a sejtalkotókat. A műanyagokban található adalékanyagok, mint a ftalátok vagy a biszfenol-A, hormonális zavarokat okozhatnak.

A sejtek próbálják lebontani vagy eltávolítani ezeket a részecskéket, de mivel a műanyagok nem természetes anyagok, ez gyakran sikertelen. A felhalmozódás gyulladásos folyamatokat indíthat el.