Ökölnyi szívünk óriási munkát végez, nyugalomban(!) naponta 7000 l vért pumpál a kb. 100 ezer km érpályába, hogy biztosítsa az oxigén/széndioxid és tápanyag/salakanyagok és más anyagok oda-vissza szállítását a szervezetben. Számos betegség vezethet a szívizom kimerüléséhez: a szerzett vagy veleszületett szívbillentyű hibák, szívizom gyulladás, szívritmuszavarok, leggyakrabban pitvarlebegés, tüdőbetegség /tüdőtágulat, légzészavarok, autoimmun betegségek, pajzsmirigy betegségek, elhízás, cukorbetegség. Rendszeres alkohol fogyasztás, mozgásszegény életmód, dohányzás, egyes gyógyszerek, kemoterápia, koleszterincsökkentők, vérnyomáscsökkentők is okozhatják. A leggyakoribb okok a koszorúér betegség és a kezeletlen magasvérnyomás. Kezdetben a szívizom megvastagodik, alkalmazkodik a megerőltetéshez, ám egy idő után kimerül és kialakul a 65 év felettiek 10%-át érintő állapot, az idült szívelégtelenség. Mivel a sejtekhez nem jut el elegendő oxigén, tápanyag, előbb utóbb minden szerv működése károsodik, az egész test leépül. A heveny szívelégtelenség életveszélyes állapot, leggyakrabban szívinfarktus vagy tüdőembólia (tüdőverőerek elzáródása) következtében hirtelen alakul ki, és az esetek többségében halált okoz. Ezért fontos a helyes életmód, a kiváltó okok megelőzése és időben történő kezelése!

Milyen tünetek utalnak szívelégtelenségre?

A kezdeti tünetmentes szakasz után: 

•Először csak nagyobb fizikai terhelésre jelentkezik fáradtság. 
•Később már kisebb terhelés is kifáradást, nehézlégzést, szapora, rendetlen szívműködést, mellkasi diszkomfortérzést okoz. 
•Egyre nehezebb lesz a házkörüli feladatok ellátása.
•Súlyosabb esetben boka körüli vizenyő,
•Gyakori éjszaka vizelés, nehézlégzés, 
•A  legsúlyosabb stádiumban nyugalmi helyzetben is légszomj, köhögés fojtogatja a beteget,
•Rózsaszínű köpet, hasduzzanat, lábakon vizenyő a jellemző tünet.
A hirtelen kialakuló mellkasi fájdalom, légszomj, sápadt, verejtékes bőr, eszméletzavar estén azonnal mentőt kell hívni!