Sajátos, ám nagyon elgondolkodtató elmélete van a hosszú, egészséges élet eléréséhez vezető folyamatról. Gondolatait a könyvében minden esetben alapos tudományos tényekkel és vizsgálatokkal támasztja alá, tehát nem egy légbőlkapott, alaptalan dolgokat állít. Nézzük. szerinte hogyan élehtünk akár 100 évig is egészségesen:

Első szabály: az öreg és a fiatal sejtek arányának megváltoztatása

A bőrön végzett különleges spektroszkópiai vizsgálattal kimutatható, hogy amíg egy 10 éves gyerek bőrén 10% az öreg sejtek aránya, egy 50 éves emberén 50% körül van. A spektrumon jól láthatóak a cukor, a kreatin, aceton, fenol, glicerin vonalai, amelyek a fiatal bőrre nem jellemzőek. Hogyan lehet ezen segíteni? Ki kell vezetni a szervezetből az elöregedett sejteket, ki kell őket cserélni. Bolotov megfigyelései szerint a gyomor emésztőnedvei (napi 8-9 liter) az emésztőcsatornában 98%-ban felszívódnak a vérbe, és képesek megemészteni az elhalt, illetve elváltozott, beteg sejteket ugyanúgy, ahogyan azt a gyomorban teszik. (A krokodil gyomornedve egyenesen az erekbe kerül! A farkas rágás nélkül, szőröstől-bőröstől nyeli le az áldozatát.)
A pepszin és a sósav együtt igen erős lebontó hatású. Gyomornedv akkor is keletkezik, amikor nincs hústartalmú étel a gyomorban. A gyomornedv a szervezet természetes gyógyszere, akár a rák ellen is. Persze az epe és a tripszinek is részt vesznek a szervezet megtisztításában, de egyelőre erről nem beszélünk.
Minek nekünk idegen pepszint bevennünk, amikor sokkal egyszerűbb a saját gyomornedv termelésünk fokozása. Ehhez elegendő étkezés után 5-30 perccel a nyelvünk hegyére helyezni egy csipet sót (0,1-0,3 gramm) azt elszopogatni és lenyelni. Ettől a parányi mennyiségtől nem lesz semmi bajunk! Az ókori görögök is így csináltak, sót szopogattak étkezés után.
A gyomornedv-képződést serkenti a só mellett a lándzsás útifű levél, kapor, füge, hús, tojás, tejtermék, gomba, algák, savanyú káposzta. Mindent meg kell kicsit sózni, még a csicsókát, répát, almát, dinnyét is. Miből legyen sósav só nélkül? A fűszerek is serkentik a gyomornedv-képződést. Különösen egészséges a kovászolva savanyított zöldségek fogyasztása (például a savanyú káposzta). A szervezet megfiatalítása persze elég hosszadalmas feladat.



Második szabály: a salakanyagok átalakítása oldható sókká

A testünkben a vesén kívül a húgyhólyagban, a kötőszövetekben, az epe utakban, csontokon, és az erekben is sok só, illetve salakanyag gyülemlik fel. Legveszélyesebbek az oxidáció melléktermékei - a salak szó is az égés melléktermékére utal.
Az oxigén nem válogat. A kötőszövetek elsavasodnak, és törékeny salakká alakulnak. Savak segítségével lehet megszabadítani a szervezetet a salakanyagoktól. A sav nemcsak a salakra hat, hanem bizonyos sókra is, mint például a kalcium hidroxil apatit, amit a halál ásványának is neveznek. Veszélytelen savat, például ecetsavat célszerű használni. Bolotov azokkal a szerves savakkal foglalkozott, amelyeket az állati eredetű mikroorganizmusok termelnek savas közegben.
A salakok sókká alakítására az oxigéndús közeget vizsgáltuk meg. Az oxigén éget, de egyúttal az oxigéndús erjedés olyan savakat állít elő (például az ecetsav), amelyek feloldják az égés melléktermékeit. Hát nem csodálatos? Ecetsav, aszkorbinsav, palmitinsav, sztearinsav, citromsav, tejsav, nikotinsav, szénsav, hangyasav...
Kovászolni, éleszteni, erjeszteni kell minél többféle zöldséget, gyümölcsöt, tejet. Kefir, túró, bor, sör, kenyér, savanyú káposzta, kovászos uborka, mind jó. Az emberi szervezet azokat a savakat kedveli, amiből felépül. Ezért is különösen jó például az ecetsav. Ecetet lehet keverni a teába, az aludttejbe, a levesekbe. Változatos savakat kell használni. A savas „diéta" alatt kerülni kell a növényi olajokat, amelyek erős epehajtók, és lassítják a salakok átalakítását oldható sókká. Az ételben a húsfélék és a halak domináljanak, de jó a tojás és a gomba is. Étkezés után el kell szopogatni egy csipet sót, ez még a teázásra, kávézásra, sütizésre is vonatkozik. A só segíti a savas emésztőnedvek és a sósav termelését. A sósav is oldja a hidroxil apatitot.
A savasítás alatt keletkezett sók egy része kivezetődik a szervezetből a vizelettel és az izzadással. Az oldhatatlan sókkal viszont még foglalkozni kell. Erről szól majd a harmadik szabály. De még annyit a második szabályról, hogy a sav csak akkor hatásos, ha találkozik a salakkal és a halál ásványával. Ehhez javítani kell a folyadékok áramlását! Fizikai munka, mozgás, torna, masszázs.



Harmadik szabály: az oldhatatlan sók kivezetése

Sokféle só van bennünk, de most a vérplazmában nehezen oldódó, a szervezetben felhalmozódó sókat vizsgáljuk. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem távoznak - főleg a lúgos, ásványi és zsíros sók, úgy mint urátok, foszfátok, oxalátok. Ezeket a „hasonlót a hasonlóval" módszerrel lehet feloldani.
A nehezen oldható lúgos sók (mint oxalát, foszfát, urát) erős lúg (epe és tripszin) és gyenge sav (felhígult, lereagált gyomorsav) neutralizációjakor keletkeznek. A lúgos sókat lúgos teával lehet feloldani. Olyan lúgokat kell ilyenkor bevinni, amelyek nem veszélyesek. A növényekből főtt teák ilyenek. Nitrogéntartalmú alkaloidák vannak bennük.
Milyen teákat igyunk? Például egy 1-2 hónapos napraforgó gyökér tea kúra nagyon sokféle sót vezet ki a szervezetből. Hasznos lehet a fekete retek leve is. Vigyázni kell vele, mert erős epehajtó. Amikor lúgos folyadékot viszünk be, kerülni kell a sós halat, a savanyú, vagy erősen fűszerezett ételeket és az ecetet. Az étel legyen kellemesen sós! Főleg növényi alapú ételeket kell enni (kevesebb hús és tejtermék!).
Hasznos a petrezselyem gyökér lé, torma, martilapu levél, csicsóka.

Negyedik szabály: az immunrendszer erősítése

Ennek a szabálynak az elméleti alapja a párosság elve. Minden dolognak van párja, ellentéte. A pár két tagjában van valami közös, van valami ellentétes. Elektron-pozitron, kation-anion, állati eredetű sejtek (ÁES) - növényi eredetű sejtek (NES), kezek - lábak, szemek, agyféltekék. Ne menjünk bele jobban a részletekbe, de vegyük észre, hogy a párosság elve az egész természetben jelen van, a mikrovilágtól egészen az ember és az állat biológiájáig.
Az embernek két érrendszere van, mert a nyirokrendszer is érrendszer. A nyirok „kék" színű vér. A vörös vér hemoglobin magjában vas van, a nyirokban a hemocianinban pedig réz. Két emésztőrendszerünk van. Az egyik a savas gyomor a sósavval és pepszinnel, a másik a lúgos patkóbél az epével és a tripszinnel. Sejtszinten a párosság elve azt támasztja alá, hogy tekintet nélkül a sokféle sejtre, a természetben két sejtforma létezik: állati eredetű sejtek (ÁES), növényi eredetű sejtek (NES).
Tehát a természetben vagy növényi eredetű sejtek vannak, vagy állati eredetű sejtek. Harmadik forma elméletileg sem létezhet, mivel csak két fajta energiahordozó van a természetben. Egy felmelegített test főleg fotont és elektront sugároz ki. A fotonok energiája szükséges a fotoszintézishez (NES), az elektronok (ionok) energiája pedig szükséges a béta-szintézishez (ÁES). A fotoszintézis és a bétaszintézis a második generációs kémiához tartoznak. A vegyi reakciók a fotoszintézisnél KeV szinteken zajlanak, míg a szokásos kémiában eV (elektron Volt) szinteken. A fotoszintézis és béta-szintézis során is a nitrogénből oxigén és szén keletkezik. A fotoszintézisnél az oxigén egy része kikerül a szabadba. Ezen kívül kiszabadulnak elektronok is néhány KeV energiával. A fotoszintézisnél gamma kvantumok is mérhetők, például a kékes-zöld moszatoknál. Ezek a „termikuson túli" elektronok fékezéséből adódnak, MeV töredékének megfelelő energiával.


Fotoszintézis közben a NES-ek általában alkaloidákat, glikozidokat, zsírokat, cukrokat, cellulózt, lignint, keserű anyagokat, szaponint és más lúgos irányultságú anyagokat termelnek. Az alkaloidák, durván mondva a növényi fehérjék összetevői. A növények világa lúgos irányultságú világ. A fotoszintézis lúgokat és lúgos közeget hoz létre. A NES-ek ezért képesek lúgos közegben élni, míg számukra a savas közeg semlegesítő hatású. Ha nőnek is növények savas közegben, növekedésük nehézkes. Béta-szintézis során az ÁES-ek általában aminosavakat, glukozidokat, glikogéneket, zsírokat, cukrokat (például a méz, a tejsavó), cellulóz-szerű kötőszöveteket, a ligninhez hasonló kollagént, a növényi magvak fehérjéihez hasonló fehérjéket (tojásfehérje) termelnek. Az ÁES-ek aminosavaiból épülnek fel az állati fehérjék, amelyeket nitrogéntartalmú, savszerű anyagok. Az ÁES-ek savszerű anyagokat termelnek, oxidálják (savasítják) a közeget. Lúgos közegben az ÁES-ek élete igen nehéz, mivel a lúgos közeg semlegesíti a létezés rendszerét, és leállítja a fejlődést. Tehát a fotoszintézis és a béta-szintézis olyan folyamatok, amelyek az élet két formájához vezetnek. Ez a két forma megfelel a párosság elvének, azaz hasonló és egyben ellentétes.
Megértve az élet alapformáit, képesek vagyunk felelni ezen fejezet kérdéseire. A betegséget okozó szervezetek szintén sejt szerkezetűek (természetesen ez nem szükségszerű), tehát van burok, mag és protoplazma. Tudnunk kell, hogy a betegség okozói milyen formájú élethez, sejthez tartoznak. A betegség okozóira is érvényes a párosság elve. Az állatokat és az embert megbetegítő szervezetek hasonlóak és ellentétesek a növényeket megbetegítő szervezetekkel (organizmusokkal). Könnyű felismerni, hogy az állatokat és embereket megbetegítő organizmusok az NES-ekhez tartoznak, míg a növényeket megbetegítő organizmusok az ÁES-ekhez tartoznak. Ha valamilyen betegségről beszélünk, feltételezzük, hogy behatolt, hatott az élet másik formája. Másképpen nem is lehet, hiszen nem létezik az élet harmadik formája. Flóra és Fauna van csak. A latin szótár szerint a flóra a virágzóak életére utal, míg a fauna az élők életére utal.
Az emberben lévő rákos sejtek a NES-ekhez tartoznak. Az ÁES-ek és a NES-ek külsőleg nem különböznek egymástól. Burok, mag, protoplazma. Hasonló a protoplazmájuk, de viszont más a protoplazma színe. A hemoglobin vörös (a porfír magban vas van), a chlorofill zöld (a porfír magban magnézium van). A magnézium adja a zöld színt. A nyirokrendszerben a hemoglobint hemocianinnak hívják, és réz van a porfír magokban. Ezért kékes a színe.
Az ember elméletileg sem lehet beteg ÁES-től. A növényre ugyanez igaz...
Az emberben lévő rákos sejtek növényi eredetűek, de állatai eredetű sejtekből alakulnak ki. Ezért a sejtburok állati eredetű, azaz nem cellulóz. A rákos sejt magja elváltozott, protoplazmája is eltér az ÁES-ektől. A porfír magban a vas helyére lúgos fémek kerülnek. Ezért a rákos emberi sejt a fotoszintézis hatására fejlődik (Hasonló dolgokat olvastam a rákról Kirill Lanszkojnál a www.revici.ru weblapon.)

Egy hipotézis:

Az 1920-as, 1930-as években lefolytatott kutatások szerint a rákot okozó/kórokozó toxin fotokémiai hatásmechanizmussal rendelkezik. Elektromágneses kisugárzása megváltoztatja a környezetében levő, vele rezonálni képes emberi szerves molekulák összetételét, képes az atomok közötti kötések vegyértékének a megváltoztatására/az elektronok kibillentésére. Az anaerob toxinnak az emberi szervezetben él az aerob ikertestvére, amit próbál átprogramozni. Az egész történet kulcsa a vastagbélben termelődő guanidin, melamin, amit az egészséges ember visszaalakítja cianamiddá a mellékpajzsmirigy segítségével. A rákos sejtek az egészséges ember vérplazmájában nem életképesek. Nem operálni kell, hanem diétázni, javítani az emésztést és a vérkeringést. Meg kell tisztítani a vastagbelet. Az adott toxinnál erősebben sugárzó anyagból lehetséges antitoxint előállítani, ami visszakényszeríti az elektronokat a helyükre.