Mi történik, amikor az érrendszer folyamatos nyomás alatt áll?

Az érfalra nehezedő nyomás mértéke határozza meg vérnyomásunkat. A szívösszehúzódás pillanatában szisztolés értéket regisztrálunk – ezt látjuk első, magasabb számként a mérőműszeren. A szívizom pihenőfázisában pedig a diasztolés értéket kapjuk, amely a második, alacsonyabb szám.

Egészséges szervezetben ez az érték 120/80 Hgmm környékén stabilizálódik. Ha tartósan 140/90 fölé kúszik, hipertóniáról beszélünk. Ilyenkor a szívnek állandóan nagyobb teljesítménnyel kell dolgoznia, az érfalak pedig szünet nélkül túlterhelésnek vannak kitéve.

Mi okozza ezt az állapotot? A hipertónia kialakulásában többféle tényező játszik szerepet. Leggyakrabban a só túlzott mennyisége okoz problémát, mivel folyadékot raktároz a szervezetben és megnöveli a keringő vér volumenét. Az arterioszklerózis következtében az erek elvesztik rugalmasságukat, ezért képtelenek megfelelően alkalmazkodni. A pszichés megterhelés és az elhízás ugyancsak emeli a nyomásértékeket, ahogy a cigarettázás és a túlzott alkoholbevitel is káros hatású.

A betegség különösen alattomos természetű, hiszen kezdetben semmilyen jelzést nem ad. Mire megjelennek a figyelmeztető jelek – állandó fejfájás, egyensúlyzavar, csengő fülek –, gyakran már helyrehozhatatlan folyamatok indultak meg. A kezeletlenül hagyott magas vérnyomás ugyanis fokozatosan tönkreteszi a szívizomzatot, a veséket, az agyszövetet és a látószervet. Infarktus, agyvérzés, vesefunkció-romlás vagy látásromlás lehet a végeredmény.

Hogyan befolyásolja a kapszaicin az érrendszert?

A csípős paprikában található kapszaicin nevű vegyület egyedülálló biológiai hatásokat vált ki. Tudományos vizsgálatok mutatják, hogy folyamatos fogyasztása bekapcsolja az érfal belső rétegében elhelyezkedő TRPV1 receptorokat. Ezek a receptorok alapvetően hőmérséklet- és fájdalomjelzésre specializálódtak, ám a kapszaicin jelenlétében rendkívül előnyös reakcióláncot indítanak be.

Miután a TRPV1 receptorok aktiválódnak, az érfalban található sejtek nitrogén-monoxid molekulákat kezdenek előállítani. Ez a molekula, amelyet NO-ként rövidítenek, az érrendszer egyik legfontosabb védőanyaga. Felszabadulása után az erek lazulnak és tágulnak, így csökken az érfalra nehezedő nyomás. Ezen túlmenően a NO gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is bír, és megakadályozza, hogy a vérlemezkék összetapadjanak, így távol tartja a trombózis veszélyét.

Egy részletes tudományos összefoglaló alapján a kapszaicin nem csupán az érfalakra hat közvetlenül, hanem az idegrendszeri működést is módosítja. A szimpatikus idegrendszer túlaktivitása sok esetben felelős a vérnyomásemelkedésért, mivel felgyorsítja a szívműködést és összeszűkíti az ereket. A kapszaicin visszafogja ezt a túlzott izgalmi állapotot, tehát többoldalúan járul hozzá az optimális vérnyomás fenntartásához.

A számok mit árulnak el?

A kutatási eredmények egyre meggyőzőbb képet mutatnak. Egy nagy léptékű kínai követéses tanulmány 13.670 felnőtt résztvevőt figyelt meg 9 éves időszakban. Az adatok megdöbbentőek voltak. Azoknál, akik egyáltalán nem fogyasztottak csípős paprikát, évente 1000 főre vetítve 30,5 új hipertóniás esetet regisztráltak. Ezzel ellentétben azoknál, akik napi 50 grammnál nagyobb mennyiséget ettek, csupán 24,0 új megbetegedés jelentkezett 1000 ember között. Ez 35%-kal alacsonyabb kockázatot jelent.

A kutatócsoport kontrolálta a zavaró tényezőket is, beleértve az életkort, a nemet, a sóbevitelt, a dohányzási szokásokat és a testmozgás mértékét. Ezek figyelembevétele után is világos összefüggés mutatkozott: a következetes csípőspaprika-fogyasztás önálló védőhatással rendelkezik a magas vérnyomással szemben.

További érdekes mintázatokat is észleltek a kutatók földrajzi szempontból. Kínában azt tapasztalták, hogy az északkeleti vidékeken, ahol kevésbé jellemző a fűszeres étkezés, a hipertónia gyakorisága 20% fölött van. Ugyanakkor a délnyugati régiókban – Sichuan, Yunnan, Hunan provinciákban –, ahol a csípős konyhakultúra ősi hagyomány, mindössze 10-14% körüli az előfordulási arány. Ezeken a területeken az emberek nap mint nap fogyasztanak csípős ételeket, legyen szó az ikonikus szecsuni levesekről vagy a helyi chilipasztákról.

Mit tanulhatunk az állatmodellekből?

Az emberi adatokon túl számos állatmodell is megerősíti a kapszaicin kedvező tulajdonságait. Genetikailag hipertóniára fogékony patkányoknál a hosszabb időn át tartó kapszaicin-bevitel látványosan mérsékelte a vérnyomást. A hatás azonban nem mutatkozott azonnal – csak 4 hónapos kezelés után vált kimuthatóvá, ami arra enged következtetni, hogy a folyamatos bevitel elengedhetetlen.

Egy további kísérletsorozatban egereket magas sótartalmú takarmánnyal etettek, amely rendes körülmények között vérnyomásemelkedést produkál. Azok az állatok azonban, amelyek táplálékukban kapszaicint is kaptak, nem mutatták a szokásos vérnyomás-növekedést. Különösképpen az éjszakai vérnyomásértékek maradtak normálisak, ami azért bír jelentőséggel, mert sok embernél elsőként ezek az értékek szöknek fel.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a kapszaicin hatásmechanizmusa a TRPV1 receptorokon keresztül valósul meg. Amikor ugyanezt a próbát genetikailag átalakított, TRPV1 receptor nélküli egerekkel végezték, a kapszaicin nem tudta megakadályozni a vérnyomásemelkedést. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a molekula ezen a specifikus receptoron keresztül érvényesíti védőfunkcióját.