15 / 59 db bejegyzés — 3. oldal
Nem kell profi masszőrhöz menned, ha érzed, hogy a válladra telepedett a napi stressz. Az önmasszázs (vagy automasszázs) segítségével bárhol – akár az íróasztalodnál is – percek alatt enyhítheted a testi-lelki feszültséget. Ebben a cikkben összefoglaljuk azokat az alaptechnikákat, amikkel minimális erőfeszítéssel is maximális lazítást érhetsz el.
Nem az időpont számít, hanem a napi összkalória. Több tanulmány is kimondja, hogy az esti étkezés önmagában nem okoz súlygyarapodást, ha a kalóriabevitel összességében nem lép túl az ajánlott szintet. Sőt: az éhezés bizony hízlal, mert ha kiéhezve fekszel le, másnap a szervezeted túlélésben gondolkozik, és elraktározza zsírban amit kajálsz.
Van egy ideg a testünkben, ami gyakorlatilag végigjárja az egész törzset: a homlokból indul, lemegy a nyakon, érintkezik a szívvel, a tüdővel, a gyomorral, a belekkel. Ez a vagus ideg, és szerepe óriási. Ő kapcsolja be a nyugalom állapotát, ő mondja meg a testnek, hogy vége a veszélynek, most már lenyugodhat.
Nincs üzenet, nincs hívás, sőt, néha még csak nem is a zsebedben van a telefon. Mégis teljesen biztosan érezted a rezgést. Ez nem képzelgés, nem tébolyodtál meg, és nem vagy egyedül. A jelenségnek neve is van: fantomrezgés-szindróma, és a modern kor egyik legtipikusabb neurológiai mellékhatása.
Ülsz az íróasztalodnál, órák óta a monitor előtt. A szíved gyorsabban ver, a vállad feszült, és valahogy minden zavaró körülötted. Aztán véletlenül megakad a szemed egy szobanövényen az ablakpárkányon, vagy kinn egy fán, amely látszik az ablakon keresztül. Néhány percig csak nézed a leveleket, ahogy a formájuk körvonalazódik a fényben. Amikor visszafordulsz a képernyőhöz, valami megváltozott. A légzésed mélyebb lett, a pulzusod lassabb, a vállad engedett.
Vannak időszakok, amikor mindent jól csinálunk. Eszünk tudatosan, mozgunk rendszeresen, még a cukrot is visszafogtuk – mégis a has környéke makacsul őrzi a zsírpárnákat. Ilyenkor általában a szénhidrátot vagy a kalóriákat okoljuk, pedig lehet, hogy egy láthatatlan tényező dolgozik ellenünk: a krónikus stressz és a hozzá társuló magas kortizolszint.
A csend luxuscikk lett. Nem véletlenül nyitnak egyre több helyen ún. csendes tereket, nem véletlenül szakad ránk a wellness-ipar az "akusztikus meditációval", és főleg nem véletlenül hajlandóak emberek napi több órát tölteni zajszűrős fejhallgatóban. A zajszennyezés az új dohányzás – azt hisszük, ártalmatlan, de lassan, észrevétlenül rombolja az egészségünket és a mentális egyensúlyunkat.
Bár a stresszt legtöbbször negatív jelenségként azonosítjuk, a szervezet számára a teljes eseménytelenség legalább annyira megterhelő lehet, mint a folyamatos hajtás. Selye János kutatásai rávilágítottak, hogy a fejlődésünkhöz szükséges eustressz és az egészségünket felemésztő distressz közötti egyensúly megtalálása alapvető feltétele a hosszú távú testi és lelki jólétnek.
Ki ne ismerné azt a frusztráló élményt, amikor a legmélyebb álomból hirtelen felriadunk, és hiába próbálkozunk, képtelenek vagyunk visszaaludni? Bár elsőre logikusnak tűnhet megnézni, mennyi az idő, vagy görgetni kicsit a telefonon, amíg újra elálmosodunk, a szakértők szerint épp ezzel rontjuk tovább a helyzetet.
Tedd le az altatót! Megmutatjuk, hogyan tudod nyugodtan átaludni az éjszakát!Ha tudjuk, hogy mi okozza az éjszakai nyugtalanságot, könnyen tehetünk is ellene. Ebben a rövid írásban a jól ismert külső, zavaró tényezők mellett megpróbáljuk felhívni a figyelmet a lehetséges belső, lelki okokra is.
Stresszes vagy és fáj a hátad? A cipőd kopása elárulhatja az okátVan egy történet egy japán fogadósról, amely tökéletesen példázza, mennyi mindent elárulhat rólunk a cipőnk. Ez a bölcs tulajdonos különleges képességgel rendelkezett: pusztán a vendégei levetett cipőjének vizsgálatából meg tudta állapítani viselőjük jellemét és szokásait.
4 légzőgyakorlat, ami elűzi a stressztKöztudott, hogy légzésünk szoros kapcsolatban áll közérzetünkkel. Ha például ellazított állapotban vagyunk vagy alszunk, légzésünk is mélyebb és lassúbb. Ezzel ellentétben, amikor például megijedünk, légzésünk gyors és felületes lesz. Ha sokk ér, teljesen le is állhat a légzésünk. Mennél kevésbé mélyen lélegzünk, annál kevesebb teret kapnak az érzéseink.
A mai világ rohanó tempójában gyakran elfeledkezünk arról, hogy a természet kínálata nem csupán szemet gyönyörködtető, hanem a belső harmóniánkat is támogathatja. Az idegi feszültségek, stressz és alvászavarok mindennapos problémák, amelyekkel sokan küzdünk, de szerencsére a természet tudományos alapokon nyugvó megoldásokat is kínál.
A légszennyezés globális problémája már régóta ismert fizikai egészségügyi kockázatairól. Azonban az újabb kutatások egy még aggasztóbb összefüggésre világítanak rá: a szennyezett levegő és a mentális egészség közötti kapcsolatra. Az earth.org weboldalon megjelent tanulmány a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra.
Napjainkban sokkal nagyobb szükségünk van természetes gyógyszerekre az évente több milliós tételben fogyasztott kémiai eredetű erős nyugtatók helyettesítésére, mint bármikor azelőtt. A stresszérzékenység, túlhajszoltság és ingerlékenység ugyanis hosszú távon nem szüntethető meg nyugtatókkal. A nyugalmat és az alvást nem lehet narkotikummal helyettesíteni. Ma már senki sem vitatja, hogy a szintetikus nyugtatók felelőtlen használatával totális zsákutcába jutottunk.