A kutatók a Japán legnagyobb hegye, a Fudzsi-hegyet és a Ōyama-hegyet körülvevő felhővízben többféle polimer és gumi anyagot találtak.
Az Environmental Chemical Letters című folyóiratban közzétett tanulmányuk csatlakozik az egyre több bizonyítékhoz, amelyek azt mutatják, hogy a műanyagszennyezés a Föld legtöbb ökoszisztémájába beszivárgott.
Az 5 mm-nél kisebb (körülbelül szezámmag méretű) műanyagdarabkákat találtak a bolygó legtávolabbi pontjain és az emberi test legintimebb részein, többek között a vérben, a tüdőben és a terhes nők méhlepényében.

„Legjobb tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely a levegőben szálló mikroműanyagokat mutat ki a felhővízben a szabad troposzférában és a légköri határrétegben egyaránt" - írták a tudósok.

Hogyan járulnak hozzá a felhőkben lévő mikroműanyagok az éghajlatváltozáshoz?

A felhővizet a két japán hegycsúcson gyűjtötték 1300-3776 méter közötti magasságban. A Fuji hegy csúcsa a szabad troposzférában, míg a Ōyama hegy csúcsa a légköri határrétegben található - mindkettő a Föld légkörének legalsó rétegében.
A tudósok ezután fejlett képalkotó technikákat alkalmaztak annak megállapítására, hogy jelen vannak-e - és milyen - mikroműanyagok.

Kilenc különböző típusú polimert és egy gumitípust találtak a levegőben lévő mikroműanyagokban. A felhők literenként akár 14 műanyagdarabot is tartalmaztak, amelyek mérete körülbelül 7 és 95 mikrométer között változott; ez valamivel több, mint egy emberi hajszál átlagos szélessége, ami 80 mikrométer.
A műanyagok hidrofóbok, de hosszan tartó ultraibolya fénynek való kitettség után hidrofíliássá (azaz vízkedvelővé) válnak - magyarázzák a szerzők.
Ezeknek a polimereknek a bősége egyes mintákban arra utal, hogy ezek a felhőjég és a víz „kondenzációs magjaiként" működhettek.A kondenzációs magok olyan apró részecskék, amelyeken a légkörben a vízgőz kondenzálódnak, vagyis elengedhetetlenek a felhők kialakulásához.