A frontérzékenység a vegetatív idegrendszer zavarára vezethető vissza, semmi esetre sem lehet tehát normális és egészséges jelenségnek tekinteni. Általában a szervezet leggyengébb pontján lép fel betegség, ott jelentkezik panasz, ahol a legkevésbé működik jól a szervezet.

A különböző időjárási jelenségek más-más panaszokat okoznak. Problémát válthat ki a meleg front, a hideg front, a meleg szél, a szmog, a szélsőséges hőmérsékletingadozás stb. Ugyan nem tartozik szorosan az időjárási változások közé, mégis hatással van ránk a napfolttevékenység, ami csupán 11­-12 évente tetőzik.  Elsősorban a vese­ és májpanaszok, valamint a szív­ és idegrendszeri betegségek tünetei súlyosbodnak ilyenkor. A kimutatások szerint napfoltmaximumok idején az emberek nyugtalanabbak, agresszívabbak lesznek.

A biometeorológia egyik legfontosabb megfigyelése arra vonatkozik, hogy milyen hatást gyakorolnak az évszakok az emberi szervezetre. A következőkben azokat a szezonális panaszokat és betegségeket vesszük sorra, amelyek egy­egy évszakhoz köthetők, illetve egy adott évszakban gyakoribbak.

Tavasz – Migrén, álmatlanság, mandulagyulladás, tüdőgyulladás, ízületi panaszok és bőrproblémák léphetnek fel ilyenkor.
Nyár – Vesegörcs, epegörcs, szénanátha és egyéb allergiás panaszok, bőrbetegségek, infarktus, hasmenés és bélhurut alakulhat ki.
Ősz – Megfázás, nátha, asztmás rohamok, légzéssel kapcsolatos egyéb problémák, májbetegségek (májgyulladás, sárgaság), valamint bizonyos érrendszeri panaszok (embólia és trombózis) jelentkezhet.
Tél – Különböző gyulladások, bronchitis, magas vérnyomás, cukorbetegség, székrekedés, hályogos panaszok jellemzőek ebben az évszakban – főleg zöld hályog, hiszen az a külső időjárási viszonyokra intenzíven reagáló szemnyomással függ össze.

A frontérzékenységgel, frontbetegséggel kapcsolatos legnagyobb nehézség talán az, hogy a panaszok jelentkezésekor eszünkbe sem jut, hogy a tüneteket az időjárás változásai okozzák.

Étrend és ortomolekuláris medicina

A túlsúlyos emberek között több a frontérzékeny, ezért az első lépés az optimális testsúly elérése kell, hogy legyen. Fontos, hogy lehetőleg teljes értékű ételeket fogyasszunk, nyomelem- és vitaminhiány esetén ugyanis a szervezet érzékenyebben reagál a frontokra. Ha valaki a meleg frontokra érzékeny, akkor elsősorban A­, B2­, C­ és K­-vitamint kell pótolnia, a nyomelemek közül pedig káliumra és foszforra van szüksége. Fontos emellett a természetes nyugtatószerek, a gyógyteák fogyasztása (citromfű, macskagyökér, komló), valamint a szervezet lúgosítása. Kitűnő védettséget nyújthat a melegfront­érzékenység ellen például a szódabikarbóna kúra vagy a sok nyers zöldségféle fogyasztása.

Ha valaki a hidegfrontra érzékeny, a vitaminok közül a B1­, a D­ és az E-­vitamin, a nyomelemek közül pedig a jód, a kalcium és a magnézium bevitelére kell különösen odafigyelnie, illetve érdemes több savas vegyhatású ételt, elsősorban friss idénygyümölcsöt fogyasztania. Ezen kívül fontosak a természetes aktivizáló módszerek például a hideg vizes ledörzsölés vagy mentolos jellegű gyógyteák (borsmenta, fodormenta) fogyasztása.
Mivel az alkoholisták, dohányosok és a más szenvedélybetegséggel küzdők többsége frontérzékeny, nagyon fontos, hogy megváljunk ezektől a pótszerektől. Táplálékaink közül elsősorban a tein­, koffein­ és teobromintartalmú ételeket kell kiküszöbölnünk az étrendünkből, ha szeretnénk leküzdeni a frontérzékenységet. Teint tartalmaz a fekete tea, koffeint a kávé és a szénsavas üdítőitalok, teobromint pedig a csokoládé és a kakaó.