Vannak, akiknek memóriaproblémái vannak, mások nem tudnak koncentrálni, megint mások pedig egyszerűen csak rettentően fáradtnak érzik magukat. Ezek mind a ködös agy gyűjtőfogalomba eső panaszok.

Az agyi köd fogalma az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Georg Greiner német orvos először használta az "értelem elködösödése" vagy "a tudat homályossá válása" kifejezéseket. Az agyi köd, mint szakszó, azóta is időről időre felbukkan a lomha agyműködés leírására, de igazán az 1990-es években terjedt el a krónikus fáradtság szindrómával és bizonyos autoimmun betegségekkel kapcsolatos tünetek leírására.
A ködös agy nem önálló betegség, és nincsenek is egzakt kritériumok, amelyek alapján diagnosztizálni lehetne. Ha valakinek a gondolkodása, a memóriája és a koncentrálóképessége nem úgy működik, ahogy korábban, akkor használhatjuk ezt a meghatározást. A hátterében az agy nehezen leírható gyulladási folyamata áll.

Több olyan betegségről és állapotról tudunk,  amelyek ködös aggyal járhatnak:

• a különböző allergiák
• a menopauza
• a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD)
• a veseelégtelenség
• a szorongás vagy a depresszió.

Mit tehetünk ellene?

• Mind az alvás, mind az egészséges táplálkozás, mind pedig a sportolás csökkenti a szervezet, és azon belül az agy gyulladásszintjét.
• Az életmódváltás gyakran segít. Az alvási szokások megváltoztatása például jó kezdet lehet, mivel az alváshiány hozzájárul a ködös agyra jellemző lelassuláshoz és tompasághoz. Az étrend megváltoztatása és a rendszeres mozgás ugyancsak segíthet.
•  Ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Ilyenek például a gyulladáscsökkentő étrendek, pl. a mediterrán diéta és a fizikai aktivitás. Fizikailag aktívnak lenni az egyik legjobb dolog, amit az ember az agya egészségének a megőrzéséért tehet.
Eleinte elég, ha csak rövid sétákat teszünk, és később fokozatosan emelhetjük a mozgás mennyiségét és intenzitását.