Milyen kritériumok alapján került kiválasztásra a chili?

A NASA kutatói több mint kétéves felmérést végeztek számos paprikafajta között, végül az új-mexikói egyetem által nemesített NuMex 'Española Improved' hibrid chili mellett döntöttek. A választás mögött komoly tudományos szempontok álltak.

A Plant Habitat-04 űrkísérlet során a szakemberek nem pusztán "próbálgatták" a paprikát, hanem egy komplex űrélelmiszer-rendszer alapköveit rakták le. Hosszabb Hold- és Mars-missziók esetén ugyanis 2-3 évig nincs lehetőség utánpótlás küldésére, és az előre csomagolt ételek táplálóanyag-tartalma folyamatosan romlik, legfőképpen a C-vitamin és egyéb vitaminok tekintetében.

Szempont Mi teszi ideálissá a chilit?
Táplálóanyag-koncentráció Kiemelkedően magas C-vitamin-tartalom, még a citrusgyümölcsöknél is koncentráltabb
Termesztési könnyedség Önbeporzó faj, nem szükséges hozzá komplex beavatkozás
Elhúzódó fejlődési fázis 137 napos ciklus – igazolja, hogy bonyolultabb növények is termeszthetők
Erőteljes íz Kompenzálja az űrhajósok megváltozott ízérzékelését (pozitív extra)
Mentális jólét A színpompás, illatozó növények kedvezően hatnak a legénység lelki állapotára

A chili kiválasztásánál fontos szerepet játszott a magas C-vitamin-szint és a kapszaicin (csípősség okozója) jelenléte, azonban az elsődleges szempont a hosszú fejlődési időszak volt. Ha a NASA négy hónapon keresztül képes űrben paprikát termeszteni, akkor más, tápértékben gazdag növények ültetése is realitás lehet.

Valóban másként érzékeljük az ízeket az űrben?

Az űrhajósok tapasztalatai egyértelműen ezt igazolják. Mikrograviációs környezetben a testfolyadékok nem lefelé, a végtagok irányába áramlanak, mint a Földön, hanem egyenletesen oszlanak szét a szervezetben. Ez orrduguláshoz hasonló jelenséget eredményez, amely gyengíti a szaglást – és mivel az íz észlelésének 80%-a voltaképpen szaglás, ezért az ételek laposabbá, kevésbé élvezetessé válnak.

Már az 1960-as évektől kezdve az űrhajósok arról számolnak be, hogy az ételek "egysíkúbbak", kevésbé intenzívek az űrben. A Scientific American beszámolója szerint sokan előnyben részesítik az űrben olyan ételeket, amelyeket a Földön nem szeretnek, és fordítva – viszont a csípős, erőteljesen fűszerezett fogások mindig népszerűek.

Mi okozza az ízérzékelés változását?

Folyadékeltolódás (Fluid Shift): A súlytalanság miatt a testfolyadékok fölfelé mozognak, ami orrdugulást okoz. Az űrhajósok arcának duzzanata – amit "holdarcnak" is neveznek – ennek a következménye.

Gyengült szaglás: Az orrdugulás miatt a szaglórendszer kevésbé fogékony, ami közvetlen hatással van az ízérzékelésre. Az űrhajósok gyakran kérnek extra fűszereket és csípős mártásokat.

Steril környezet: A NASA kutatói szerint az űrállomás steril szagvilága, a gépek olajainak illata és a vákuumcsomagolt ételek is csökkentik az étvágyat.

Ez magyarázza, miért rendkívül népszerű a chili az űrhajósok között – de mint említettük, ez csak kellemes mellékhatás, nem a kísérlet fő célja.

A NASA chili-projektje: 137 nap a Nemzetközi Űrállomáson

A Plant Habitat-04 kísérlet az Advanced Plant Habitat (APH) nevű automatizált növénykamrában zajlott, amely nagyjából egy mikrohullámú sütő méretű. A rendszer 180 érzékelővel és vezérlőegységgel felügyelte a növények fejlődését, a Kennedy Űrközpontból távirányítással szabályozták az öntözést, a LED-es világítást és más környezeti tényezőket.