Miről szól ez a cikk: Bemutatjuk, hogyan kapcsolódik a bélflóra állapota az akné kialakulásához, milyen kutatási eredmények támasztják alá a bél-bőr tengely létezését, és hogy a probiotikumoknak van-e valós szerepük a pattanások kezelésében.

Hogyan "beszélget" a belrendszerünk a bőrünkkel?

A gondolat, hogy a bélrendszer és a bőr között kétirányú kommunikáció zajlik, nem új keletű. Két amerikai bőrgyógyász, John H. Stokes és Donald M. Pillsbury már az 1930-as években felvetette, hogy az érzelmi stressz megváltoztatja a bélflórát, növeli a bélfal áteresztőképességét, és ezzel szisztémás gyulladást okoz, ami végül a bőrön csapódik le. Javaslatuk az volt, hogy a betegek szedjenek Lactobacillus acidophilus tenyészeteket – vagyis gyakorlatilag probiotikumot, évtizedekkel azelőtt, hogy a kifejezés elterjedt volna.

A modern kutatások sorra igazolják ezt a korai hipotézist. A bél-bőr tengely működésének lényege, hogy a bélmikrobiom – vagyis a bennünk élő baktériumok közössége – az immunrendszeren, a gyulladásos folyamatokon és az anyagcserén keresztül befolyásolja a bőr homeosztázisát. Amikor a bélflóra összetétele felborul (ezt hívjuk diszbiózisnak), megnő a bélfal áteresztőképessége, bakteriális toxinok juthatnak a véráramba, és elindul egy alacsony szintű, de tartós gyulladásos állapot. Ez pedig pont az a táptalaj, amelyen az akné virágzik.

Mit mutatnak a klinikai vizsgálatok a probiotikumokról?

A 2022-ben a Microorganisms folyóiratban megjelent átfogó összefoglaló tanulmány szerint az akné kialakulása összetett, többtényezős folyamat, amelyben genetikai, hormonális és metabolikus faktorok mellett a bőr- és a bélmikrobiom egyaránt szerepet játszik. A szerzők rámutatnak, hogy bár a klinikai vizsgálatok száma egyelőre korlátozott, az eddigi eredmények bíztatóak – különösen a szájon át szedett probiotikumok esetében.

Az egyik legfontosabb friss bizonyíték egy 2024-es, randomizált, kettős vak, placebokontrollált klinikai vizsgálatból származik. A kutatásban 12–30 év közötti aknés páciensek vettek részt, akik 12 héten át kaptak Lacticaseibacillus rhamnosus és spirulina tartalmú készítményt, vagy placebót. Az eredmények szerint a probiotikum-csoportban a betegek 50%-ánál javult az akné súlyossági besorolása, szemben a placebocsoport 29%-ával. A nem gyulladásos léziók (a mitesszerek és komedók) száma szignifikánsan csökkent a probiotikum-csoportban.

Fontos árnyalat, hogy az összes lézió számában a különbség csak megközelítette a statisztikai szignifikanciát – vagyis a hatás létezik, de nem elsöprő erejű. A kutatók ezért a probiotikumokat nem önálló terápiaként, hanem kiegészítő kezelésként javasolják a hagyományos akneterápia mellett.