A só hatása azonban korántsem ártatlan: a talaj elszikesedik, a növények sérülnek, az állatok mancsa irritálódhat. És ami még meglepőbb: Magyarországon 2010 óta tilos is a járdán használni. Sok ember fogalma sincs róla, hogy szabálysértést követ el, amikor a legkézenfekvőbb megoldáshoz nyúl.

Nézzük meg hát, miért jelent problémát az útszóró só, mit mond erről a törvény, és milyen alternatívákkal helyettesíthetjük, ha nem akarunk sem bírságot, sem tönkrement növényeket.

Miért olyan népszerű az útszóró só?

A nátrium-klorid alapú útszóró só a legtermészetesebb választásnak tűnik. Fillérekért beszerezhető, bárhol kapható, és ha rászórjuk a jeges járdára, perceken belül kezd olvadni a csúszós felület. Fagypont alatt is képes olvasztani, ám mínusz 7 fok alatt már egyre kevésbé működik, így ilyenkor többet szórnak belőle az emberek, ami csak rontja a helyzetet.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy ami számunkra gyors és kényelmes megoldás, az a környezetnek mérgező. A só nem tűnik el varázsütésre, amikor elolvasztotta a jeget. Az olvadás során beszivárog a talajba, megváltoztatja a pH-értéket, károsítja a talajban élő mikroorganizmusokat, és hosszú távon rontja a talaj minőségét.

Mit csinál a só a talajjal és a növényekkel?

A nátrium-klorid valójában két ionra bomlik, amikor nedves közegbe kerül. A nátrium elszikesíti a talajt, ami nem holmi elvont környezetvédelmi szlogen, hanem kézzelfogható pusztítás. A talaj fizikai szerkezete visszafordíthatatlanul megváltozik: nyáron betonkeménnyé és felrepedezővé válik, csapadékos időben viszont nyálkás felszínt képez, és a víz nem tud a gyökerekhez jutni.

A klór pedig fertőtlenítő hatású, ami elsőre jól hangzik, de valójában katasztrofális. Megöli a hasznos gombákat és baktériumokat is, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges talajélet fenntartásához. Tavasszal gyakran láthatjuk az utak mentén a barnuló leveleket, az elszáradt bokrokat és a legyengült fákat. Nem a tél hidege tette ezt velük, hanem a só.

A só a növények gyökereihez is eljut, megzavarva a vízfelvételt, ami a növények kiszáradásához és pusztulásához vezet. Ironikus módon tehát a fa nem a vízhiánytól hal meg, hanem attól, hogy a só miatt képtelen felvenni a vizet, amit amúgy bőven kapna.

Állatok, autók, épületek

Az ember hajlamos elfelejteni, hogy a só nemcsak a növényeket támadja. A kutyák tappancsát kimarja, apró sebeket, repedéseket okoz, amelyek fájdalmasak és könnyen elfertőződnek. A mancsra tapadt só lenyalása emésztési problémákat, sőt akár mérgezési tüneteket is válthat ki. A vadon élő állatok sincsenek biztonságban: ha sóval szennyezett olvadékvizet isznak, az akár a pusztulásukat is okozhatja.

De a só korrozív hatása sem elhanyagolható. Roncsolja a bőrt, a textilt és a velúrt, gyakran helyrehozhatatlan károkat okozva cipőinkben és kabátjainkban. Gyorsítja a beton és a kőburkolatok mállását, korrodálja a fémeket, és jelentősen hozzájárul az autók rozsdásodásához. A javítás és karbantartás költségei végső soron mindannyiunkat terhelnek, csak nem tudatosul bennünk a kapcsolat.

A só ráadásul eljut a felszíni vizekbe és a talajvízbe is. Megnöveli a víz sótartalmát, ami káros a vízi élővilágra, és érzékeny területeken akár az ivóvízbázist is veszélyeztetheti. A hatás nem azonnali, de tartós és nehezen visszafordítható.

Mit mond a törvény?

Sokan meg sem fordítják a fejükben, hogy a járdán való sózás szabálysértés lehet. Pedig a 346/2008-as kormányrendelet 2010 szeptembere óta egyértelműen kimondja: belterületi közterületen, az úttest kivételével, csak olyan anyag használható síkosságmentesítésre, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. A hagyományos útszóró só tehát tilos a járdán, mert közvetlen kapcsolata van a növényekkel.

A szabály betartatása a helyi önkormányzatok hatásköre, így a bírság pontos mértékét helyi rendeletek határozzák meg. Általánosságban a köztisztasági előírások megszegéséért magánszemélyekre 5000 és 50 000 forint közötti helyszíni bírság szabható ki, de közigazgatási eljárás keretében ez az összeg a 150 000 forintot is elérheti. Cégek vagy társasházak esetében akár milliós nagyságrendű büntetés is kiszabható.