Mikor lett ellenség minden baktérium?

Valamikor az elmúlt húsz évben a mikroorganizmusok a közellenségünkké váltak. A reklámok azt üzenték, hogy a 99,9 százalékos ölési hatás a cél. Minden felületet, minden kezet, minden tárgyat fertőtlenítenünk kell. A pandémia csak ráerősített erre a paranoiára.

De ez a logika egy alapvető dolgot figyelmen kívül hagy: nem minden baktérium rossz. Sőt, a legtöbb kifejezetten jót tesz nekünk. A testünkben és rajta élő mikroorganizmusok száma meghaladja a saját sejtjeink számát. Ez nem egy sci-fi víziója, hanem a valóság. Mi nem egyének vagyunk, hanem ökoszisztémák.

A bélflóránk trilliónyi baktériumot tartalmaz, amik emésztik az ételt, vitaminokat termelnek, védik a bélfalat, kommunikálnak az agyunkkal, és erősítik az immunrendszert. Amikor mindent fertőtlenítünk, nem csak a "rosszakat"irtjuk, hanem ezeket a szövetségeseket is.

Mi történik, ha túl sterilek vagyunk?

Az allergiák és autoimmun betegségek robbanásszerű növekedése az elmúlt évtizedekben nem véletlen. A kutatók egyre inkább arra gyanakszanak, hogy összefügg azzal, hogy mennyire kevés mikroorganizmussal találkozunk gyerekkorban.

Egy svéd kutatás azt mutatta ki, hogy azok a gyerekek, akik farmon nőttek fel, állatokkal körülvéve, sokkal ritkábban lettek allergiások, mint a városi, steril környezetben élők. Nem azért, mert genetikailag mások voltak, hanem mert az immunrendszerük megtanulta felismerni a veszélytelen dolgokat a veszélyesektől.

Ha egy gyerek soha nem találkozik baktériumokkal, az immunrendszere gyakorlatilag egy túlóvatos biztonsági őr lesz, aki mindent veszélyesnek nyilvánít. Virágpor? Veszély. Mogyoró? Veszély. Glutén? Veszély. És elindul az allergiás reakció, ami tulajdonképpen téves riasztás és sokszor bizony életveszélyes probléma.

A bélflóra és a fejünk közötti rejtett kapcsolat

Az utóbbi években egyre több kutatás mutat rá, hogy a bélflóránk hatással van a mentális egészségünkre is. A bél és az agy között folyamatos kommunikáció zajlik, amit a tudósok bél-agy tengelynek neveznek.

Bizonyos baktériumok olyan anyagokat termelnek, amik befolyásolják a hangulatunkat, a szorongásunkat, még a döntéshozatalunkat is. Egyik kutatás kimutatta, hogy azok, akiknek változatosabb a bélflórájuk, kevésbé hajlamosak depresszióra és szorongásra. A lelki egészség tehát részben a belekben kezdődik.

Amikor antibiotikumot szedünk, vagy folyamatosan fertőtlenítőszereket használunk, a bélflóránk szegényedik. Mintha egy dzsungelt fakitermelésre használnánk, aztán csodálkoznánk, hogy eltűntek a madarak és az állatok. A diverzitás hiánya gyengeséget jelent.

Hogyan hozzuk vissza a jó bacikat?

Nem kell azonnal leállni a kézmosással vagy elhanyagolni a higiéniát. De érdemes átgondolni, hol túlozzuk el.