Igen, a kutya és a macska is érzi a csípőset

A csípősség nem íz, hanem érzet, pontosabban fájdalom- és hőérzet. A kapszaicin, vagyis a chili csípős hatóanyaga a TRPV1 receptorhoz kötődik, amely a fájdalmat és a forróságot érzékeli. Ez a receptor nemcsak az emberben van jelen, hanem a kutyában és a macskában is, így amikor egy négylábú csípőset kap a szájába, ugyanaz az égő, forró jelzés fut be az agyába, pedig valójában semmi sem ég meg odabent.

A különbség inkább az ízérzékelésben mutatkozik. Egy kutyának nagyjából 1700, egy macskának mindössze körülbelül 470 ízlelőbimbója van, míg nálunk ez a szám 9000 körül mozog. Az ízek finom árnyalatait tehát sokkal kevésbé fogják fel, a kapszaicin okozta fájdalmat viszont annál élesebben. Hogy egyáltalán megérzik a csípőset, nem véletlen, mert a chili épp az emlősök elriasztására fejlesztette ki ezt a vegyületet, ahogy azt egy klasszikus, a Cell szaklapban közölt kutatás is leírja.

Miért marad el náluk az élvezet

Nálunk az égő érzés sok mindennel összekapcsolódik, a kulturális háttérrel, a megszokással, és azzal a jóleső endorfinhullámmal, amit a szervezet a fájdalomra válaszul termel. Így tanuljuk meg élvezni a csípőset. A kutya és a macska fejében viszont ebből semmi sincs. Számukra a tűz csak egy hirtelen jött, értelmetlen fájdalom, aminek se oka, se vége, ezért egészen másképp viszonyulnak hozzá, mint mi.

Az evolúció a chili csípősségét riasztónak szánta

A kapszaicin gyakorlatilag egy természetes riasztószer. Azért véd, hogy az emlősök, amelyek foga szétroppantaná a magokat, ne egyék meg a paprika termését, míg a madarak, amelyek nem érzik a csípősséget, továbbvihessék a magvakat. A szakirodalom ezt irányított elrettentésnek nevezi. Nem véletlen az sem, hogy a kapszaicint az amerikai környezetvédelmi hatóság hivatalosan állati riasztószerként tartja nyilván. Amikor tehát a kedvencünk fintorogva elfordul a csípőstől, pontosan azt teszi, amire a természet felkészítette.

A kutyát gyakrabban éri, a macskát súlyosabban

Mindkét állat érzi a kapszaicin tüzét, a viszonyuk hozzá mégsem egyforma. A kutya jellemzően falánkabb és kíváncsibb, szívesen kotorászik a konyhában, és amit elér, meg is kóstolja. Nála ezért sokkal gyakrabban fordul elő a csípőssel való találkozás. A macska ezzel szemben szigorú húsevő, kényesebb az ízekre, és ösztönösen óvatosabb az ismeretlen falatokkal, így ritkábban eszik bele magától egy csípős fogásba.

A kockázat viszont fordítva alakul. A macska szervezete kisebb, és bizonyos mérgező összetevőkre, mindenekelőtt a hagymára és a fokhagymára érzékenyebben reagál, mint a kutyáé. Miközben tehát a kutya kerül gyakrabban kapcsolatba a csípőssel, ugyanaz a tiltott hozzávaló a macskánál súlyosabb következményekkel járhat.

Ezek a tünetek jelentkezhetnek egy csípős falat után

A reakció általában néhány percen belül megjelenik, és többnyire a szájüreg irritációjából meg emésztési panaszokból áll, kis mennyiségnél ez ritkán vészhelyzet. Érdemes viszont ismernünk a jeleket. A nyáladzás és az, amikor az állat a mancsával az arcát dörzsöli, a szájban érzett égés csillapítására tett kísérlet, ilyenkor friss víz segít. A tüsszögés és az orrfolyás onnan ered, hogy a kapszaicin a nyálkahártyát is irritálja, ez rendszerint magától elmúlik. A hányás a gyomor tiltakozása, ami néhány órán belül rendeződik, a hasmenés pedig bélirritációra utal, ilyenkor a folyadékpótlásra figyeljünk. Ha pedig az állat sokat iszik és nyugtalan, azt az égő érzés okozta kellemetlenség váltja ki, ilyenkor nyugtassuk meg és tartsuk szemmel.