Milyen eredményt hozott a 2026-os vizsgálat a kapszaicinről?

A kutatók eredményeiket az eLife tudományos folyóiratban tették közzé, miután először emberi gyomorhámsejteken, majd patkánymodellben is teszteltek a kapszaicin hatását alkohollal szemben.

A sejtes vizsgálat során az alkohol önmagában, másfél órás kezelés után, körülbelül felére csökkentette a gyomorhámsejtek életképességét, 50 százalékra. Kapszaicinnel történő előkezelés mellett viszont a sejtek 94 százalék fölötti arányban maradtak életképesek.

Hasonlóan meggyőző eredmény született a patkánykísérletben is, ahol a kutatók gyomor-fekélyindexet használtak a károsodás mérésére – minél alacsonyabb ez az érték, annál kisebb a sérülés. A csak alkohollal kezelt állatoknál 36,0 volt ez a szám. Az 1 mg/ttkg dózisban adott kapszaicin-előkezelés 7,0-ra, a nanorészecske formájú kapszaicin pedig 5,3-ra szorította le az indexet. A klinikumban alkalmazott standard gyomorvédő szer 100 mg/ttkg dózisban 9,0-es eredményt hozott – vagyis a kapszaicin a gyógyszer dózisának egy százalékából is legalább ugyanolyan hatékonynak bizonyult, ami ritkán fordul elő természetes hatóanyagok esetében.

Milyen károkat okoz az alkohol a gyomor nyálkahártyájában?

Az alkohol lebontása során szabad gyökök keletkeznek a szervezetben, ezek károsítják a sejteket, ezt a folyamatot nevezzük oxidatív stressznek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlzott alkoholfogyasztás évente közel 3 millió halálesetért felelős világszerte, ebből jelentős arányban emésztőrendszeri betegségek okozzák a halálozást. Mivel a gyomor nyálkahártyája érintkezik elsőként az elfogyasztott itallal, itt jelentkezik leggyorsabban és legszembetűnőbben a károsodás.

Az alkohol emellett nem az egyetlen tényező, amely gyengítheti ezt a védőréteget. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek tartós szedése, a Helicobacter pylori fertőzés, a krónikus stressz és a túlzott gyomorsav-termelés is hozzájárulhat a nyálkahártya sérüléséhez.

A kutatás épp ezért kelt figyelmet, hiszen pontosan azt az oxidatív károsodást célozza meg, amely az alkoholfogyasztás egyik legnagyobb terhét jelenti a gyomor számára. A chili más szerveinkre gyakorolt hatása is izgalmas terület, például a máj zsírosodása ellen is védelmet nyújthat.

Mi történik sejtszinten, amikor a kapszaicin bekapcsolja a gyomor védelmét?

A sejtjeinkben működik egy antioxidáns védekező program, amelyet az NRF2 fehérje irányít. Ezt a fehérjét normál körülmények között a KEAP1 nevű fehérje tartja gátolva, így a védelem csak akkor aktiválódik, amikor a sejtet tényleges károsító hatás éri.

A kutatás szerint a kapszaicin pontosan ezen a ponton avatkozik be – meglazítja a KEAP1 fogását az NRF2-n, amely így szabaddá válik, és beindíthatja a sejt saját antioxidáns rendszerét. Ez magyarázza, miért ilyen erős a kapszaicin védőhatása alkohollal szemben.

Lényeges biztonsági szempont, hogy a kapszaicin visszafordítható módon kötődik a KEAP1-hez, nem tartósan, ellentétben számos hasonló hatású vegyülettel, amelyek gyakorlatilag leválaszthatatlanul tapadnak a célpontjukhoz. A tartósan bekapcsolt védekező rendszer ugyanis hosszú távon káros mellékhatásokkal is járhat. A kutatók olyan egereket is vizsgáltak, amelyekből genetikailag kiiktatták az NRF2-t, és ezeknél az állatoknál jelentősen gyengébb volt a kapszaicin védőhatása – ez megerősíti, hogy valóban ezen az útvonalon fejti ki hatását.

Az NRF2 szerepe nem korlátozódik a gyomorra. Ugyanez a rendszer felelős azért is, hogyan reagál a szervezet a szabad gyökök okozta terhelésre más területeken, ezért kutatják intenzíven a rákkutatásban, az érrendszeri egészség és az öregedési folyamatok vizsgálatában is.