Az apokaliptikus történetben ez olyan hirtelen lehűlést okoz, hogy néhány hét leforgása alatt az északi félteke nagyrészét újra beborítja a jég.

A film tudományos megalapozottságát már 2004-ben is kritizálták a szakértők, idén azonban újra aktuálissá vált a kiindulásául szolgáló jelenség. Hetek óta egyre több hírforrás foglalkozik az ún. AMOC (Atlantic meridional overturning circulation – atlanti meridionális fordulóáramlás) lehetséges összeomlásával, valamint azzal, hogy ez milyen hatással lenne a klímánkra. Ennek megértéséhez először is azt szükséges tisztázni, hogy pontosan mi az AMOC, hogyan befolyásolja a világ különböző tájainak éghajlatát, és miért fenyegeti az összeomlás veszélye.

Az AMOC az Atlanti-óceán északi részének fő tengeri áramlata, mely így fontos szerepet játszik elsősorban Európa és Észak-Amerika éghajlatának szabályozásában. Más tengeráramlatokhoz hasonlóan az AMOC is egy felszín közeli és egy mélységi áramlásból áll. Előbbi meleg vizet szállít, majd amikor Grönland és Izland közelében alábukik, a mélyben hideg vizet továbbít Észak-Amerika felé. Az áramlat sebessége függ a légkörben tapasztalható időjárástól, a víz hőmérsékletétől és a sótartalomtól, így az emberi tevékenység több módon is képes befolyásolni.

Az AMOC-nak összességében melegítő hatása van az európai kontinens nyugati és középső részére, így hazánkra is, míg az észak-amerikai kontinens keleti partvidékén alacsonyabb hőmérsékletet eredményez. Azt, hogy Európa klímája mennyivel melegebb, mint az áramlat nélkül lenne jól szemlélteti, ha megvizsgáljuk, mely európai nagyvárosok melyik amerikai településekkel vannak hasonló szélességi fokon: Madrid nagyjából ugyanannyira van északra az egyenlítőtől, mint New York, Róma helyzete Chicagoéhoz hasonló, de Szófia is csak kicsivel van délebbre, mint Toronto.

Vita tárgya, hogy az AMOC esetleges összeomlása milyen mértékben befolyásolná Európa klímáját, azzal azonban a legtöbb kutató egyetért, hogy néhány éven belül többfokos csökkenést eredményezne a kontinens átlaghőmérsékletében. A csökkenő hőmérséklet alacsonyabb párolgást vonna maga után, melynek következtében visszaesne az átlagos csapadékmennyiség Európában. Az átlaghőmérséklet csökkenése elsősorban a téli hónapokban lenne tapasztalható, nyáron ellenben az óceán enyhítő hatása gyengülne le, ami extrém forróságot okozna az öreg kontinensen. Ezzel párhuzamosan Észak-Amerika keleti partvidékén hőmérsékletemelkedés következne be, melynek jelei már most is tapasztalhatók, a globális felmelegedés tendenciáin túl is (a kutatók már most is az AMOC lelassulásával magyarázzák a keleti partvidék felmelegedésének egy részét).