Ebben az esetben az artériák belső felszínét alkotó érbelhártya, amit latinul endothelnek nevezünk – sérül meg, ezért nem tudja élettani feladatait ellátni. Csökken a nitrogén monoxid (NO) - képződés, amely egy fontos anyag az értónus szabályozásában. Az artériák fala átalakul, megvastagodik, helyi gyulladás zajlik, szabadgyökök keletkeznek, majd a folyamat során az ér belső felszínén bedomborodás, plakk alakul ki, ami kezdetben puha, később a kalcium lerakódás miatt meszessé válik. Ha a puha plakk megreped vagy a meszes falon vérrög képződik, elzáródik az érszakasz.

Van-e mód az érelmeszesedés korai kimutatására és megelőzésére?

A szív- és érendszeri betegségek vezető halálokok szerte a világban.  Következménye hirtelen szívhalál, agyi- és szívinfarktus. Az érrendszer egészségét alapvetően az életmódunk határozza meg. Az érrendszer állapotának felmérése, károsodásának korai kimutatása lehetőséget ad korunk egyik legnagyobb kihívásának, az érelmeszesedés folyamatának befolyásolására. 
Ennek kimutatására szolgál egy új és forradalmi diagnosztikai eljárás, az arteriográfia, amely segít a verőerek betegségének korai felismerésére, ezzel a szív és érrendszeri halálozás megelőzésére.

Milyen tényezők okoznak érbelhártya sérülést?

- magas vérnyomás
- dohányzás, toxinok, drogok
- szabadgyökök
- véráramlási tényezők megváltozása, 
- húgysav, homocystein 
- inzulinrezisztencia, 
- oxidált zsírok
- vírus, bakteriális fertőzések
- immun komplexek
- esszenciális zsírsavak, mikro-tápanyagok hiánya

Hogyan ismerjük fel az artériák korai öregedését?

Az egyik lehetőség a nyaki verőerek ultrahangos vizsgálata, amellyel az érbelhártya vastagságát mérve következtethetünk az érelmeszesedési folyamat kialakulására.
A koszorúerekben mérhető a kalcium beivódás mértéke, a CA- score meghatározása egy invazív vizsgálat. 
Az arteriográfia a verőerek eltéréseinek korai stádiumára alkalmas, fájdalmatlan, nem invazív vizsgáló eljárás.