A cikk első része itt olvasható:  https://zoldujsag.hu/izuleti-panaszok-okai-es-szelid-gyogymodjai-1-resz

A gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek) tünetei

A gyulladásra jellemző, hogy az érintett ízület az ízületi folyadék felszaporodása következtében megduzzad, fájdalmassá válik és felette bőrpír jelentkezik. A duzzanat miatt nehéz behajlítani és kinyújtani az ízületet, emiatt a mozgás korlátozott lesz. A gyulladáshoz gyakran társul láz, étvágytalanság, levertség, fáradtság.

Az ízületi gyulladás okai

Az ízületi fájdalom oka lehet a porcfelszín, a szalagok, ízületi tömlők, inak gyulladása (például a kullancscsípés okozta Lyme-kór következtében), de lehet autoimmun gyulladás is (pl. reuma, pikkelysömör). A reuma, vagyis a krónikus kisízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) viszonylag gyakori és alattomos betegség. Kezelés nélkül az ízületek állandó gyulladása elpusztítja az ízületben a porcot, ami tovább fokozza a fájdalmat. Az évek során az ízületek deformálódnak, az izmok sorvadnak, így a mozgáskorlátozottság drámai méreteket ölthet, akár tolókocsiba kényszerítve a beteget.

Az ízületi fájdalom háttérben góc (pl. krónikus fog- vagy mandulagyulladás) is állhat. Külön említést érdemel a köszvény, amely anyagcserehiba miatti ízületi gyulladás eredményeként jön létre. Ekkor húgysavkristály csapódik ki az ízületben, ami erre hirtelen jelentkező, nagyon intenzív, lángoló, fájdalmas gyulladással reagál. Gyakran a porckopás talaján is kialakulhat ízületi gyulladás, ha az ilyen ízületet túlterheljük.

Ízületi sérülések

Az ízületi sérülésekhez hozzájárul az ízület instabilitása, amely rándulásokhoz, ficamokhoz vezet, így a sérülések megelőzése és kezelése során figyelembe kell venni a laza szalagrendszert és az ízület túlzott mozgathatóságát. A ficam és a rándulás az ízületeket ért mechanikai hatások következtében alakulhat ki.

Rándulásnál a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik. Nagyobb erőbehatás következtében el is szakadhatnak, azonban a hatás megszűntével az ízületi felszínek (a fej és a vápa) a helyükön maradnak.

Ficamnál a hatás megszűntével a csontok ízületi felszíne az ízületi vápából kimozdulva rendellenes helyzetbe kerül. Mivel az ízületi tok és szalag súlyosabban sérül, a fájdalom is erősebb lehet.

Táplálkozás, böjt, tisztítókúrák

Az előző részben már részletesen kifejtett fehérjeszegény, lúgosító étrend ízületi gyulladásnál is fontos. Az anyagcsere-problémák következtében kialakuló ízületi panaszok esetében az egyik leghatásosabb, egyben a legnehezebb méregtelenítő módszer a böjt, melynek végzése csak szakember felügyelete mellett javasolt. Böjtnapokon érdemes legalább fél liter vese- és májműködést segítő teát, fél liter vértisztító hatású teát, valamint legalább fél liter zöldséglevet fogyasztani. A gyümölcslevek savasító hatásuk miatt nem javasoltak. 

A legtöbb ember körülbelül kétszer annyi fehérjét fogyaszt, mint amennyit a szervezete képes feldolgozni, a többletbevitel pedig különféle betegségeket okoz. Ezek megjelenésekor érdemes mielőbb fehérjeböjtöt végezni, vagyis a fehérjét kizárni az étrendből.  

A szódabikarbóna-kúra immungyengeség, bármilyen terület gyulladása, valamint a szervezet jelentős elsavasodása esetén ajánlott. Bármikor végezhető, de leginkább tavasszal és ősszel javasolt. Naponta háromszor egy csapott mokkáskanálnyi szódabikarbónát feloldunk 2 dl meleg vízben, és elfogyasztjuk reggel éhgyomorra, valamint délben és vacsora előtt negyedórával. (A reggeli szódabikarbóna után negyedórával egy pohár vizet kell inni, 10-12 csepp citromlével.) A kúra alatt külsőleg meleg szódabikarbónás fürdő vehető. A legjobb a teljes testfürdő, de hatásos a lábfürdő is. A meleg víz kitágítja a bőr pórusait, így a szódabikarbóna hatni tud a szervezetben. A lúgosító fürdőhöz beállítjuk 8,5 pH-ra a víz kémhatását, és min. 30 percet töltünk benne.