A titok az időzítés!

A sikeres palántanevelés egyik kulcsa az időzítés. Minden növénynek megvan a maga optimális vetési ideje, amit az utolsó fagyok várható időpontjához kell igazítani. A túl korán vetett palánták megnyúlhatnak, gyengék lehetnek a kiültetéskor, míg a túl késői vetés esetén nem fejlődnek ki megfelelően a kiültetés idejére. A paradicsom és paprika palántákat például 8-10 héttel az utolsó fagyok előtt érdemes elvetni, míg az uborkaféléknek elegendő 4-5 hét.

Fényellátási problémák

Télen és kora tavasszal a legnagyobb kihívás a megfelelő fénymennyiség biztosítása. A fényhiányos palánták megnyúlnak, vékony szárúak és világoszöldek lesznek. A déli fekvésű ablak nem mindig elegendő, különösen a fényigényes növényeknek. A mesterséges megvilágításnál fontos a megfelelő spektrum és a lámpák távolsága. A palántákat napi 14-16 óra megvilágítás illeti meg, és a lámpákat a növekedéssel együtt kell emelni.

Hőmérséklet szabályozása

A csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez más-más hőmérséklet az optimális. A legtöbb zöldségféle magja 20-25 °C között csírázik legjobban, de a kelés után már alacsonyabb, 18-20 °C közötti hőmérséklet az ideális. Az éjszakai hőmérséklet lehet 4-5 fokkal alacsonyabb. A túl magas hőmérséklet gyenge, megnyúlt növényeket eredményez, míg a hideg sokk késlelteti a fejlődést és növeli a betegségek kockázatát.

Öntözési hibák

A palánták öntözése különös figyelmet igényel. A túlöntözés gyakran nagyobb probléma, mint a vízhiány. A folyamatosan nedves közeg kedvez a palántadőlést okozó gombák elszaporodásának. Az öntözést mindig reggel végezzük, langyos vízzel, és csak akkor, amikor a talaj felső rétege már megszáradt. A cserepek alján lévő lyukak eldugulása nagyon káros, mert pangó vizet okoz.

Tápanyagellátási kérdések