A Queenslandi Egyetemen végezték a kísérletet és egy egyszerű módszerrel tudtak javítani a szaporodáshoz már idős nőstény egerek termékenységi rátáján. 
Különösen nagy siker, hogy ehhez nem kellett invazív beavatkozást végezni az egereken, az eredményt az állatok ivóvizébe adagolt készítmény segítségével tudták elérni. 

Megvan a megoldás?

A nyugati világban a várandósság áttevődött 30 éves kor főlé, nem ritka az sem, hogy a hölgyek 35-40 éves korban tervezik első gyermeküket. A reprodukciós korhoz képest idősebb nőknél a várandósság létrejöttének legnagyobb akadálya az, hogy nincs megfelelő mennyiségű petesejtjük. 
A gyermekvállalási életkor Magyarországon 2011-ig folyamatosan emelkedett az első gyermek születésénél és átlagosan is. 2000-ben az első gyermek születésénél az édesanyák átlagosan 25 évesek voltak, míg 2011-ben már 28,3 évesek. A gyermekvállalás átlagos életkora szintén nagymértékben növekedett a kétezres évek elejétől 2011-ig. Ebben az évben a nők átlagéletkora gyermekvállaláskor már 30 év volt, majd 2020-re 30,3-re emelkedett. A gyermekvállalási életkor kitolódásával csökken a természetes úton történő gyermekvállalás esélye.
Magyarországon 45 éves korig vehető igénybe állami támogatás a lombik program finanszírozására. Mivel az egészséges petesejtek aránya ekkorra már jelentősen lecsökken, ezáltal pedig a sikeres beültetések esélye is 5% alá esik a 30-60% helyett, ezért e fölött már nem is javasolják a beavatkozást.
Az ausztrál kutatás azonban most egy beavatkozást nem igénylő, úgynevezett nem invazív kezelést fejlesztettek ki, amellyel fenntartható vagy helyrehozható a petesejtek száma és minősége. 
A kutatást vezető Hayden Homer professzor szerint a petesejtek minőségének romlását egy speciális molekula a nicotinamide mononucleotide mennyiségének csökkenése okozza. Ez a molekula rendkívül fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelésében. „A petesejtek minősége életbevágó fontosságú a várandósság sikeréhez, mivel ebben található a magzat számára szükséges összes építőelem. Azt vizsgáltuk, hogy vajon az idővel csökkenő termékenység helyreállítható-e ennek az úgynevezett prekurzor molekulának az adagolásával, amelyet a sejtek arra használnak, hogy energiát termeljenek vele” - magyarázta a kutatás vezetője. 
A molekulát NAD-nak (nicotinamide adenine dinucleotide) nevezik és az NMN (nicotinamide mononucleotide) az úgynevezett prekurzor, amely az előbbi előállításában vesz részt.