Táplálkozás

Számos megfigyelést végeztek a táplálkozás és az öregedés összefüggésével kapcsolatban. Nagyon meghatározó az a kísérlet, melynek során az egy állatfajba tartozó egyedeknél az egyik csoport magas fehérje-, de alacsony szénhidráttartalmú étrenden élt, a másik pedig alacsony fehérje-, de magas szénhidráttartalmú étrenden. Ha sok volt a fehérje- és kevés a természetes szénhidrátbevitel, akkor felgyorsult az öregedési folyamat, és az így táplált állatok előbb haltak meg. Viszont ha kevés volt a fehérje-, de sok a természetes szénhidrátbevitel, hosszabb ideig éltek az állatok.
Ha összehasonlítjuk az embereknél a vegyes étrendet és a növényi étrendet, akkor ugyanezt a különbséget találhatjuk: a vegyes étrendnek magas a fehérjetartalma, de kevés természetes szénhidrátot tartalmaz, míg a növényi, vegetáriánus étrendnél (mely életmódot választók hosszabb ideig élnek) kevesebb fehérje kerül a szervezetbe, ellenben sok természetes szénhidrát, főleg a frissen, nyersen fogyasztott gyümölcsökből.
Az öregedés két szempontból is összefügg a táplálkozással. Egyrészt a táplálékból olyan anyagcsere-melléktermékek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek gyorsítják az öregedést. A másik ok a szabad gyökök keletkezése: ha valaki egészségesen táplálkozik, odafigyel arra, hogy sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon, próbálja kerülni az állati eredetű ételeket, akkor egyrészt kevesebb mérgező hatású anyagcseretermék keletkezik a szervezetében, másrészt a gyümölcsökben és a zöldségekben lévő antioxidánsok megakadályozzák a szabad gyökök képződését. Ilyen antioxidáns pl. a C-vitamin, az E-vitamin vagy a szelén. Amikor hővel kezeljük a zöldségeket, akkor az antioxidánsok nagy része elpusztul, és a főtt ételnek nem olyan a hatása, mintha azt a zöldséget nyersen fogyasztottuk volna el.


Szintén fiatalító hatása van a táplálék megvonásának, vagyis a böjtnek. Először állatoknál figyelték meg, méghozzá tyúkoknál, hogy ha egyszer vagy kétszer a héten csak folyadékot kaptak, akkor ezek a böjtöltetett tyúkok kétszer hosszabb ideig éltek, mint azok, amelyek reggeltől estig ehettek.

Testmozgás

 A megfigyelések szerint a testmozgás közvetlenül nem hat ki az öregedési folyamatokra, viszont a főként idős korban megjelenő betegségek közül sok mozgással megelőzhető. Ide tartozik például a szívroham vagy a nem inzulinfüggő cukorbetegség, a csontritkulás és a magas vérnyomás is. A mozgásra azt mondhatnánk, hogy nem az élettartamot növeli meg, hanem az életminőséget, azáltal hogy sok betegség (főleg szív- és érrendszeri betegségek) kialakulását megakadályozza, illetve késlelteti.

Fény

A gerontológusok a fénnyel kapcsolatban is végeztek állatkísérleteket. Azok az állatok, akik folyamatosan fénynek voltak kitéve, gyorsabban öregedtek. A melatonin egy fiatalító hormon, amit a tobozmirigy csak sötétben tud termelni. Ezért is egészségtelen felkapcsolt lámpa mellett aludni.
Ide tartozik még az egészséges alvás-ébrenlét ciklus is. Ha valaki nappal alszik és este dolgozik, azzal felgyorsítja az öregedését, ugyanis a tobozmirigy összezavarodik. Ezért törekedni kell az egészséges alvás-ébrenlét ciklusra, ami a természetgyógyászat tanítása szerint a következő: este 9 és 10 óra között kellene nyugovóra térni, és reggel 4–5 óra között felkelni. Főleg az éjfél előtti két óra nagyon fontos, ekkor tud a szervezet a legjobban regenerálódni, fiatalodni.