A légzés olyan természetes, mint a napfelkelte - általában észre sem vesszük, hogy csináljuk. De mi történik akkor, ha ez a láthatatlan automatizmus sokkal többről szól, mint egyszerű oxigénfelvételről? A Hyogo Orvostudományi Egyetem kutatói szerint a légzésünk ritmusa befolyásolhatja, hogy mennyire élesen működik az emlékezetünk.

„A légzés az emlősök életének alapvető támasztópillére” - magyarázza Nozomu Nakamura idegtudós. „Bár a légzés agyi állapotokra gyakorolt hatásának részletei még homályosak, a legújabb kutatások azt sugallják, hogy a légzésnek kulcsszerepe lehet az agy online működési állapotaiban.”

Az agytörzstől a memóriáig

A történet főszereplője egy apró, ám annál fontosabb idegsejtcsoport, a Pre-Bötzinger Komplex (PreBötC), amely az agytörzsben található. Ez a parányi vezérlőközpont olyan, mint egy karmester, aki a légzésünk ritmusát vezényli. A kutatók genetikailag módosított egereken végzett kísérletekkel bizonyították, hogy amikor megzavarják ennek a területnek a működését, az állatok memóriája is megbicsaklik.

Amikor a ritmus megváltozik

A kutatás egyik legérdekesebb felfedezése, hogy nem mindegy, milyen ütemben vesszük a levegőt. Az egereken végzett kísérletek során a szabálytalan légzési minták meglepő módon javították a memória teljesítményt. Ezzel szemben amikor lelassították az állatok légzését, az emlékfelidézési képességük romlott. Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy a légzés ritmusa közvetlenül befolyásolja az agy memóriaközpontjának, a hippokampusznak a működését.

Kilégzésből belégzésbe - amikor az emlékek elbizonytalanodnak

De mi köze mindennek hozzánk, emberekhez? A kutatócsoport korábbi vizsgálatai már rámutattak egy érdekes jelenségre: amikor épp a kilégzésből belégzésbe váltunk, az emlékeink előhívása nehezebb lehet. Mintha az agyunk ilyenkor egy pillanatra újraindulna, akár egy számítógép - és ez a mini-újraindítás befolyásolja, mennyire gyorsan és pontosan tudunk visszaemlékezni a dolgokra.
Az agyi képalkotó vizsgálatok egy különleges területre, a temporoparietális találkozási pontra (TPJ) irányították a figyelmet. Ez a régió felelős azért, hogy integrálja a külső és belső környezetből érkező információkat, és megfelelő válaszreakciókat alakítson ki. A kutatók szerint a légzés váltásai - különösen a kilégzésből belégzésbe való átmenet - olyan, mintha megnyomnánk ennek a területnek a reset gombját, ami magyarázhatja a megfigyelt memóriaingadozásokat.