Dr. Selye János a stressz fogalmát így határozta meg: Bármely szituáció, bármilyen változás, illetve az ezekhez való alkalmazkodás stresszt válthat ki az emberből. A gyász, a veszteség, a magány, a nélkülözés a legnagyobb alkalmazkodást igénylik, ezért ezek az elsődleges stresszforrások.

A testi tüneteit azért produkálja a beteg, mert nem akar a lelki problémákkal szembesülni!

Például ha egy szerv begyullad, annak egy lehetséges lelki oka, hogy az ember valamitől fél. Használjuk is ezt a kifejezést a félelemre, hogy „begyulladni valamitől". Attól függően, hogy ez a gyulladás hol lép fel, a félelmet az annak megfelelő életterületnél kell keresni. Amikor az ember egy betegséget értelmez, mindig fel kell tennie a kérdést magában, hogy tulajdonképpen mire kényszeríti az a betegség őt. Ha egy betegség például arra kényszeríti az embert, hogy ágyban pihenjen, akkor az azt jelenti, hogy a pihenést már jóval előbb be kellett volna iktatnia. Ha nem szánunk időt a pihenésre, akkor a szervezet valamilyen módon kiköveteli magának!

A hét stressz-betegség a következő:

- asztma,

- magas vérnyomás,

- gyomorfekély,

- pajzsmirigy-túlműködés,

- krónikus sokízületi gyulladás,

- neurodermitisz

- vastagbélgyulladás