A cél egy olyan értékmegőrző technológia létrehozása volt, ahol az egészségtudatosság az első számú szempont, és aminek segítségével az ízek, az aromák, és az illatanyagok mellett a friss gyümölcsökben és zöldségekben lévő értékes beltartalmat, illetve azok jótékony hatásait képesek megtartani.

Az első lépés – liofilizálás

A liofilizálás, más néven fagyasztva szárítás komoly előrelépést jelentett a fenti célok elérésében. A szárítási folyamat során a nyers zöldséget és gyümölcsöt lefagyasztják, majd szárítókamrába helyezik. Ezután csökkentik a kamra nyomását, és lassan emelik a hőmérsékletet, amivel lehetővé teszik a nyers termék belsejében található szilárd jég  gőzzé válását.  Így a víz a nyers termékből eltávolíthatóvá vált, miközben a tápanyagtartalom nagy része megmaradt.

A fagyasztva szárítás kulcsfontosságú technológiává vált a hosszabb eltarthatóság és a termékek sokoldalúsága miatt. Bár hatékony, a teljes fagyasztva szárítási ciklus általában két-három napos folyamat. A technológia lassúsága és energiaigénye miatt új, rövidebb és energiahatékonyabb szárítási módszereket kerestek a gyártók.

Továbblépés - vákuum szárítás

A vákuum szárítás során nincsen szükség fagyasztásra. Ha ugyanis a környezeti nyomás csökken, a víz forráspontja is csökkenni fog. Ezért a víz már jóval 100 ◦C alatt elkezd forrni, és gőzként távozik a nyers termékből.

Ezek a lépések lehetővé teszik, hogy az anyag sokkal gyorsabban száradjon, mint a liofilizálás során. Az eljárás ráadásul energiatakarékos, mivel nincs szükség fagyasztásra, és nagy felmelegítésre (20-38 fok közötti hőmérsékleten zajlik a folyamat).