A cirkadián ritmus és az emésztés kapcsolata

Szervezetünk belső órája szerint az emésztőrendszer aktivitása este természetes módon csökken. A késői étkezés megzavarja ezt a ritmust, mivel az emésztőrendszer akkor kényszerül munkára, amikor már a pihenésre készülne. Ez az ellentmondás hormonális zavarokat okozhat.

Az emésztőenzimek termelődése is napszakos ingadozást mutat. Este az enzimtermelés csökken, ami lassabb és nehezebb emésztést eredményez. Ez extra energiát von el más folyamatoktól, beleértve az agyi működést is.

Hatás az alvás minőségére

A késői vacsora után az emésztés folyamata befolyásolja az alvás architektúráját. A mélyalvás fázisai rövidebbek lehetnek, mivel a szervezet energiát fordít az emésztésre. Ez különösen fontos, mivel a mélyalvás kulcsszerepet játszik a memória konszolidációjában.

Az alvás alatti agyi tisztulási folyamatok is zavart szenvednek. Az agy glimfatikus rendszere, amely az anyagcseretermékek eltávolításáért felelős, nem tud hatékonyan működni, ha az emésztés leköti a szervezet erőforrásait.

Vércukorszint és kognitív funkciók

A késői étkezés felborítja a vércukorszint természetes napi ritmusát. Az éjszakai magas vércukorszint inzulinrezisztenciához vezethet, ami hosszú távon rontja az agysejtek glükózfelvételét és energiaellátását.

Az agy különösen érzékeny a vércukorszint ingadozásaira. Az éjszakai magas, majd reggeli alacsony vércukorszint rontja a koncentrációt és a memória működését. Ez magyarázza a reggeli teljesítménycsökkenést késői vacsora után.

Hormonális hatások

A késői étkezés megzavarja a melatonin termelődését, ami nemcsak az alvást befolyásolja, hanem az agy regenerációs folyamatait is. A melatonin ugyanis erős antioxidáns hatással rendelkezik, ami védi az agysejteket.

A kortizol, mint stresszhormon szintje is változik. Az éjszakai emésztés megemeli a kortizolszintet, ami interferál a hippokampusz működésével, ahol az új emlékek rögzülnek.