A modern ember kedvenc trükkje: csak azt méri, ami kényelmes

A BMI az egészségügy Excel-táblás udvari bolondja. Ott van mindenhol, egyszerű, gyors. Testsúly osztva a magasság négyzetével – kapsz egy számot, ami úgy tesz, mintha mindent tudna rólad. De a BMI nem tud különbséget tenni izom és zsír között.

Nem tudja, hol raktározod a zsírt. Nem tudja, hogy a tested belül egy békés skandináv demokrácia, vagy egy lassan izzó geopolitikai válság. Olyan, mint egy időjárás-előrejelzés, ami csak annyit mond: „Valami biztos lesz az égen."

És itt jön a képbe a derékbőség. A legunalmasabbnak hangzó mérőszám, aki valójában az a csendes figura a thrillerben, akiről a végén kiderül: ő végig tudta az igazságot.

A mérleg nem lát mindent – de a mérőszalag igen

A Rutgers Egyetem kutatása szerint a derékkörfogat önmagában, vagy a BMI-vel együtt, meglepően jól jelzi az elhízással összefüggő kockázatokat. Egy egyszerű mérőszalag néha majdnem annyit mond, mint a bonyolultabb vizsgálatok.

A kutatók közel 1900 felnőtt adatait elemezve azt találták, hogy a derékkörfogat olyan kockázatokat jelez, amelyeket a BMI teljesen kihagy. Mintha egy biztonsági őr csak cipőméret alapján döntené el, ki gyanús.

„Bemehet"
„De ég a zakóm!"
„Igen, de 42-es a cipője, menjen csak be."

Nemcsak az számít tehát, mekkora testsúlyt cipelsz. Hanem az is, hogy hol cipeled.

A hasi zsír: a testzsír maffiarészlege

A testzsírnak van egy PR-osztálya és van egy maffiarészlege. A maffia főhadiszállása a has környékén van. A zsigeri zsír metabolikusan aktív, és szorosan kapcsolódik az inzulinrezisztenciához, a gyulladáshoz, a szív- és érrendszeri kockázatokhoz, a stroke-hoz és bizonyos daganatokhoz.

A 101,6 cm-nél nagyobb derékbőségű férfiak és a 89 cm-nél nagyobb derékbőségű nők korai halálozási esélye 24 százalékkal nagyobb volt karcsúbb társaikénál.