A turbolya könnyen felismerhető csipkeforma, páfrányra emlékeztető, többszörösen osztott, világoszöld leveléről. Sajátos illata az ánizsra emlékeztet, íze pedig a petrezselyemhez hasonlítható. Főzés során sokat veszít zamatából, ezért levesekbe, mártásokba, főzelékekbe csak az utolsó 10 percben tegyük. Ízvilága nagyon jól illeszkedik a fehér szárnyasok és fiatal bárány húsához. Öreg juhászok még ma is szórnak belőle a bográcsban fövő birkapörköltbe.

Jó nyálkaoldó, emésztést elősegítő, vesetisztító és vizelethajtó.

Levelei sok A-, és C-, vitamint, vasat és magnéziumot tartalmaznak. A népi gyógyászatban ráncok kezelésére is számon tartott.

Frissen szedett leveleit tavasszal, még virágzás előtt érdemes fogyasztani, mert később rágóssá és keserűvé válnak. Ilyenkor ajánlott a föld feletti részét kiszárítani, majd apróra törve eltenni, hogy a későbbiekben is fel tudjuk használni fűszerként.