A 2025-ös meta-analízis tizenkét klinikai vizsgálat adatain azt igazolja, hogy a capsaicin és a chilipaprika-alapú beavatkozások érdemben csökkentik a triglicerid- és összkoleszterin-szintet túlsúlyos résztvevőknél. A hatás több útvonalon keresztül alakul ki – a zsírsejtekben, a májban és az epe útján. Az eredmények biztatók, de fontos látni, hogy a chili nem orvosi kezelés és nem életmódváltás helyett hat, hanem amellett.

Miről beszélünk, amikor vérzsírprofilt emlegetünk

A vérzsírprofil négy számot foglal össze – összkoleszterin, triglicerid, LDL-koleszterin („rossz") és HDL-koleszterin („jó") –, és ezek együtt mondják meg, mekkora az érelmeszesedés, illetve a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Étkezés után a trigliceridek azok, amelyek azonnal bekerülnek a véráramba, és ha tartósan magasak, zsírmáj, metabolikus szindróma és szívinfarktus veszélyét jelzik. Az összkoleszterin emelkedése szintén az erek falán képződő plakkokat támogatja. Mindkét érték csökkentésének tehát jelentős egészségügyi súlya van – és a legfrissebb meta-analízis pontosan ezen a két ponton hoz mérhető javulást a chili oldaláról.

A Diabetes Research and Clinical Practice folyóiratban 2025 szeptemberében közölt összefoglaló tizenkét randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatot dolgozott fel, amelyekben túlsúlyos vagy elhízott felnőttek capsaicin-, capsinoid- vagy chilipaprika-alapú készítményt kaptak, a kontrollcsoport pedig placebót. Az összesített adatokból átlagosan 14,29 mg/dL-es trigliceridcsökkenés és 9,97 mg/dL-es összkoleszterin-csökkenés jött ki, és mindkettő statisztikailag is megállta a helyét. Az LDL és a HDL viszont nem mozdult szignifikánsan.

Konkrét számokban nézve: a triglicerid –14,29 mg/dL-es csökkenést mutatott, p = 0,028-as szignifikanciával. Az összkoleszterin –9,97 mg/dL-rel esett, p = 0,009-es szignifikanciával. Az LDL és a HDL értékein nem volt kimutatható szignifikáns változás.

A háttérben zajló folyamatok

A chili vérzsírokra gyakorolt hatása nem egy, hanem legalább három párhuzamos mechanizmusból áll össze. Elsőként a zsírsejtek anyagcseréjét érdemes megemlíteni. A kapszaicin aktiválja az AMPK-t, amelyet a sejt energiaérzékelő enzimének is szoktak nevezni. Aktív AMPK mellett a szervezet inkább zsírégetésbe kapcsol, mint raktározásba – és ez közvetlenül alacsonyabb trigliceridszintet eredményez a vérben, mert a zsír inkább üzemanyagként hasznosul, mint tárolt tartalékként.

A következő mechanizmus a máj szintjén játszódik. A kapszaicin gátolja a HMG-CoA reduktáz nevű enzimet, amit egyébként a sztatinok – a legelterjedtebb koleszterincsökkentő gyógyszerek – is blokkolnak, csak jóval erőteljesebben. Ha kapszaicin kerül a rendszerbe, a máj kevesebb koleszterint állít elő, és ez magyarázza az összkoleszterin mért csökkenését. A harmadik irány az epe oldaláról jön – a kapszaicin fokozza az epekiválasztást, ami segíti az étrendi zsírok lebontását, és így kevesebb koleszterin jut a keringésbe.

A három mechanizmus együttesen adja a magyarázatot arra, miért pont a triglicerideknél és az összkoleszterinnél mutatkozik a legerősebb hatás – ezek ugyanis azok a vérzsírmutatók, amelyekre a fenti folyamatok közvetlenül hatnak.

Kinél a legerősebb a hatás

Az alcsoportos elemzés talán a meta-analízis legtanulságosabb része, mert megmutatja, hogy a hatás nem egyforma mindenkinél és nem minden helyzetben. Három olyan tényezőt sikerült azonosítani, amely mellett a javulás jelentősebb volt. Az első a bevitt mennyiség – napi 10 mg feletti kapszaicinnél erősebbek az eredmények. A második a rendszeresség – a 12 hétnél hosszabb beavatkozások adnak következetesebb képet. A harmadik, és talán a leggyakorlatiasabb, a kiindulási szint – akinél eleve magasabbak a vérzsírértékek, ott nagyobb csökkenés mérhető.

Ez az utolsó pont különös jelentőséggel bír, mert azt üzeni, hogy a chili vérzsírprofilra gyakorolt hatása elsősorban azoknak segít, akiknek a mutatói a normális tartomány felső határán vagy már fölötte járnak – vagyis akiknek a legnagyobb hasznot hozhatja egy természetes kiegészítő megoldás.