A lóretekfa vagy ismertebb nevén moringafa Ázsiában és Afrikában őshonos, nálunk sajnos kevésbé ismert. Nevezik még tormafának, dobverőfának és csodafának is. Ez utóbbi elnevezést gyógyító erejének, hatásának köszönheti, ugyanis nagyon sokféle betegséget tudnak orvosolni vele. A fának a levele, a termése, de még a virága is gyógyító hatásokkal rendelkezik.

A lóretekfa termése, virága, levele és gyökere kiváló vitamin- és ásványianyag-forrás, több mint 80 féle tápanyagot és 40 antioxidánst tartalmaznak, sok bennük a vas és a kalcium is.


Emellett még A-, B6- és C-vitamint, illetve folsavat, niacint, riboflavint, tiamint, káliumot, foszfort, mangánt, nátriumot, magnéziumot tartalmaznak. Ezeken kívül van még benne zsír, fehérje, szénhidrát és élelmi rost is. Kiváló antioxidáns-forrás, a helyi lakosok nagy becsben is tartják, hiszen valóban csodának tartják, hogy ennyiféle betegséget tudnak gyógyítani a segítségével.

Tudta, hogy a moringa

– tizenötször több kalciumot tartalmaz, mint egy banán?
– hétszer több C-vitamint tartalmaz, mint egy narancs?
– négyszer több A-vitamint tartalmaz, mint a sárgarépa?
– huszonötször több vasat tartalmaz a spenótnál?
– négyszer több ballasztanyagot tartalmaz a zabnál?

A lóretekfa leveleit Ázsiában megfőzik, vagyis leveseket és főzelékeket készítenek belőle, de salátába is gyakran belekeverik és savanyúságként is felhasználják. Ázsiában gyakran adják a levelek porított változatát alultáplált gyermekeknek, hiszen nagyon sok értékes tápanyagot tartalmaz. A levelek jó szolgálatot tesznek légzőszervi megbetegedések esetén, pépesítve sebeket gyógyítanak vele, a levélkivonatot pedig fertőtlenítésre alkalmazzák. Régebben a növény gyökereit is felhasználták, amely kiváló fűszerként funkcionált. Egyes leírások alapján azonban ma már nemigen fogyasztják a növény gyökerét, mert kutatások során bebizonyosodott, hogy a fának egyedül ez a része haszontalan, pontosabban mérgező. Íze hasonlít a torma ízére, innen eredhet a tormafa elnevezés is.