A McGill Egyetem kutatói pontosan ezt mérték 2019-ben, és az eredmény brutális volt. Amit te egészséges reggeli rituálénak hittél, az valójában napi rendszerességű mikroműanyag bevitel volt. A filteranyagból, amit forró vízzel öntöttél le, apró darabok váltak le, és te lassan kortyolva megittad.

A pikantéria? A gyártók ezt tudják. Te viszont valószínűleg még sosem hallottál róla. És ami még furcsább, hogy hat évvel a sokkoló eredmények után sem változott semmi.

Mit mutatnak pontosan a kutatások?

A McGill Egyetem kutatói 2019-ben publikáltak egy vizsgálatot az Environmental Science & Technology folyóiratban, amely felkavarta a tudományos közvéleményt. Négy különböző kereskedelmi teafilter márkát teszteltek, amelyek műanyag alapú zacskókban voltak csomagolva. Egyetlen csésze tea elkészítése során körülbelül 11,6 milliárd mikroműanyag részecske és további 3,1 milliárd nanoműanyag részecske oldódott ki a forró vízbe.

Hogy mennyire ijesztő ez a szám? Összehasonlításképpen más élelmiszerekben és italokban mért mikroműanyag koncentráció általában néhány száz vagy ezer részecskét jelent literenként. Az asztali sót nagy műanyag-tartalmú terméknek tartják, mivel körülbelül 0,005 mikrogramm műanyagot tartalmaz grammonként. Egy egyszerű csésze tea ezzel szemben 16 mikrogrammot tartalmaz csészénként.

A kutatók azt is kimutatták, hogy amikor 95 Celsius fokos vízzel öntötték fel a filtereket, a nejlon és polietilén-tereftalát (PET) anyagok szerkezete megváltozott, és tömeges kioldódás következett be. Ez azt jelenti, hogy minél forrósabb a víz, annál több műanyag kerül az italba.

A történet itt nem ért véget. 2025 januárjában a Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) genetikai-mikrobiológiai intézetének kutatása újabb aggasztó részletekkel egészítette ki a képet. A tudósok különböző kereskedelmi forgalomban kapható teafiltereket vizsgáltak, és azt találták, hogy a polipropilénből készült filterek milliliterenként átlagosan 1,2 milliárd részecskét bocsátottak ki, amelyek átlagos mérete 136,7 nanométer volt.

A cellulózból készült filterek milliliterenként átlagosan 135 millió részecskét szabadítottak fel, a nylon-alapú filterek pedig milliliterenként 8,18 millió részecskét. Tehát még a "jobb" filterek is jelentős mennyiségű műanyagot juttatnak a csészénkbe.

Miért veszélyesek ezek a mikroműanyagok?

A mikroműanyagok nem egyszerűen áthaladnak a szervezetünkön. Bekerülnek a véráramba, felhalmozódnak a szövetekben, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

A barcelonai kutatók emberi bélsejteken vizsgálták a teafilterekből származó mikroműanyagok hatását. Azt találták, hogy a mikro- és nanoműanyagok felvétele a nyáktermelő bélsejtekben volt a legnagyobb, és a részecskék még a genetikai anyagot tartalmazó sejtmagba is bejutottak. Ez azt jelenti, hogy a bélnyálkahártya kulcsszerepet játszik a veszélyes részecskék felszívódásában.

Egy 2022-es holland kutatás kimutatta, hogy mikroműanyag részecskéket találtak emberi vérben, és ezek a részecskék képesek áthatolni a sejtfalon. Ez azt jelenti, hogy nem csak az emésztőrendszerben vannak jelen, hanem eljuthatnak a belső szervekhez is.

A legújabb, 2024-es olasz tanulmány pedig még aggasztóbb képet fest. A kutatók kimutatták, hogy azokban az érelmeszesedett artériákban, ahol mikroműanyag részecskék halmozódtak fel, kétszer magasabb volt a szívinfarktus és stroke kockázata a következő három évben, mint azoknál a betegeknél, akiknél nem találtak műanyag részecskéket.

A gyulladásos folyamatok szintén összefüggésbe hozhatók a mikroműanyagokkal. Amikor ezek a részecskék bekerülnek a szervezetbe, az immunrendszer idegenként kezeli őket, és próbálja eltávolítani. Ez krónikus gyulladást okozhat, ami számos betegség kialakulásában is szerepet játszhat.

A WHO 2019-es jelentése elismerte, hogy bár a mikroműanyagok egészségügyi hatásai még nem teljesen tisztázottak, a jelenlegi bizonyítékok elegendőek ahhoz, hogy komolyan vegyük a kockázatot, és csökkentsük a kitettségünket.

A furcsa hallgatás: miért nem történik semmi?

Itt kezdődik az igazán érdekes rész. Hat évvel az első sokkoló kutatás után, és miközben újabb és újabb tanulmányok erősítik meg a problémát, semmilyen szabályozás nem született a teafilterek ügyében.