Ideális esetben a közműolló nagysága 0 százalékpont lenne, de erre még nem volt példa, és egyelőre nem is áll közel egymáshoz a két adat. Ezzel a mutatóval jól látható, hány ingatlan szennyvízelvezetésének kérdése vár megoldásra.

A közműolló alakulása

2008 óta az ország összes településén elérhető a vezetékes ivóvíz, a hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2019-ben 95% volt. A termelt és a szolgáltatott vízmennyiség, ezen belül a háztartások részére szolgáltatott ivóvíz mennyisége 2000 és 2020 között az emelkedő vízdíjak és a saját kutas ellátásra történő átállás következtében csökkent. A termelt víz esetében ez mintegy 4%-os visszaesés.

A szennyvízcsatornával ellátott települések száma a 2000. évi 854-ről 2019-re közel 2,5-szeresére, 2110-re emelkedett. A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma 1,6 milliót meghaladóan bővült 2000 óta, mintegy 3,7 millió volt, ami 83%-os csatornázottsági szintet jelent országos átlagban. A közcsatornán elvezetett szennyvíz 2000 és 2019 között évente átlagosan 530 millió m3 volt, a közüzemi vízművekben évente átlagosan termelt ivóvízmennyiség (646 millió m3) több mint 82%-a.

Tehát ez azt jelenti, hogy az ingatlanok 17-18%-a még mindig csatornázatlan. Minél nagyobb ez az arány, azaz minél nagyobbra nyílik a közműolló, annál inkább szennyezzük a talajt.