Mi is valójában az orrsövényferdülés?

Az orrsövény az a porcos és csontos válaszfal, amely elválasztja egymástól a két orrüreget. Ideális esetben ez a válaszfal egyenes, és egyenlő légáramlást biztosít mindkét orrjáraton keresztül. A népesség mintegy 80%-ánál azonban valamilyen mértékű eltérés figyelhető meg - az orrsövény elhajlik, görbül, vagy dudorok találhatók rajta. Bár enyhe esetekben ez nem okoz problémát, a jelentősebb ferdülés már akadályozhatja a szabad légáramlást az egyik vagy akár mindkét orrjáratban. Az orrsövényferdülés lehet veleszületett, de gyakran gyermekkori sérülés vagy trauma következménye, ami akár évekkel később is okozhat tüneteket.

Hatása az alvásra

Az orrlégzés kulcsfontosságú a pihentető alvás szempontjából. Az orron át történő légzés szabályozza a levegő áramlásának sebességét, megszűri, felmelegíti és párásítja a belélegzett levegőt, valamint serkenti a nitrogén-monoxid termelődését, ami tágítja az ereket és javítja az oxigénfelvételt. Orrsövényferdülés esetén megnehezül az orrlégzés, a szervezet pedig szájlégzésre kényszerül. Ez számos problémát okoz: a torok és a száj kiszárad, növekszik a horkolás és az alvási apnoe kockázata, és gyakoribbá válnak az éjszakai felébredések. A nem megfelelő oxigénellátás miatt az agy nem tud kellően regenerálódni, ami hatással van a mélyalvás fázisaira.

Energiaszint és nappali teljesítmény

Az orrsövényferdülés okozta alvászavar láncreakciót indít el a szervezetben. A nem megfelelő alvás miatt csökken a regenerálódás, ami nappali fáradtságot, koncentrációs nehézségeket és általános energiahiányt eredményez. Sokan nem is kötik össze ezeket a tüneteket az orrlégzési problémákkal, pedig az összefüggés jelentős. Az oxigénhiányos alvás miatt a test stresszhormonokat termel, ami megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot, fokozva a fáradtságérzetet. A krónikussá váló alváshiány hosszú távon az immunrendszer gyengüléséhez, hangulatingadozásokhoz és akár depresszióhoz is vezethet.