A talaj állapotának felmérése

A kora tavaszi munkák megkezdése előtt alaposan fel kell mérnünk a talaj állapotát. A legfontosabb jelzés a talaj morzsalékossága és nedvességtartalma. Az egyszerű rögpróba sokat elárul: ha a földrögöt összenyomva az könnyen szétesik, de nem ragad, akkor megfelelő a nedvességtartalom. Ha a talaj még csomókba áll össze vagy ragacsos, várni kell a műveléssel, különben károsítjuk a szerkezetét. A túl korai ásás vagy rotálás hosszú távon ronthatja a talaj minőségét.

Talajhőmérséklet jelentősége

A talaj hőmérséklete kulcsfontosságú a mikroorganizmusok aktivitása szempontjából. A talajélet akkor kezd igazán feléledni, amikor a talaj hőmérséklete tartósan 8-10 °C fölé emelkedik. Ezt egyszerű talajhőmérővel ellenőrizhetjük, vagy figyelhetjük a természet jeleit: amikor a gyermekláncfű virágozni kezd, általában már megfelelő a talajhőmérséklet. A korai vetésű növények, mint a borsó vagy a sárgarépa, már 5-6 °C-os talajhőmérsékletnél is csíráznak.

A fagyok utóhatásai

A téli fagyok nem csak a talaj felső rétegét érintik. A mélyebb rétegek lassabban melegszenek fel, és ez befolyásolja a gyökerek fejlődését. A talaj felszíne lehet már meleg, miközben 20-30 cm mélyen még hideg van. Ez különösen fontos a gyökérzöldségek esetében. A fagyás-olvadás ciklusok ugyanakkor javíthatják a talaj szerkezetét, mert a jégkristályok természetes módon lazítják a földet.

A talajélet aktivizálódása

A talaj mikroorganizmusai fokozatosan ébrednek téli nyugalmukból. A baktériumok és gombák aktivitása jelzi a talaj biológiai ébredését. Ez a folyamat látható jelekben is megmutatkozik: megjelennek a giliszták, a talaj felszínén kis túrások jelennek meg. A mikroorganizmusok aktivitása alapvető a tápanyagok feltáródásához és a növények számára felvehető formába alakításához.